Ruma községben a legdrágább az a mezőgazdasági földterület, amelyet az elmúlt néhány évben sikerült értékesíteni. Egészen elképesztő, egymillió eurós árért kelt el egy 5 hektár és 66 áras parcella – derül ki a Köztársasági Földmérő Intézet jelentéséből, írja a Blic.

Ez az ár azért valóban extrémnek számít, így a Szerémségben tapasztalható átlagárak reálisabb képet mutatnak – a mezőgazdasági földterületek ára 8.000, de akár 10.000 euró fölött is lehet holdanként.

A földárak emelkedése ebben a szerbiai térségben követi az ingatlanárak általános növekedésének trendjét. A kereslet egyre nagyobb, miközben a kínálat korlátozott.

“Ha a lakások és házak ára emelkedik, akkor a mezőgazdasági föld ára is követi ezt. Az árak 10–20 százalékkal magasabbak” – mondja Rade Frajtović, egy szávaszentdemeteri ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa.

A megművelhető ára ugyan emelkedik, de a magas áraknál is nagyobb probléma, hogy a föld véges erőforrás.

2A legnagyobb gond, hogy egyszerűen nincs eladó föld. Lényegében lezajlott az úgynevezett „állapotkristályosodás”, ami azt jelenti, hogy azok, akik komolyan foglalkoznak mezőgazdasággal, már felvásárolták a földeket, a kisebb birtokkal rendelkezők pedig a jó ár hatására már eladták a tulajdonukat. Többségük a pénzt más ingatlanokba, lakásokba fektette. Bármi, ami újonnan piacra kerül és ésszerű áron van, nagyon gyorsan elkel. Jelenleg 6.000–8.000 euróba kerül egy hold” – állítja Frajtović.

Noha a Szerémségben a mezőgazdasági föld ára folyamatosan emelkedik – egyes parcellák ára meghaladja a 10.000 eurót is holdanként, míg az átlagár körülbelül 8.000 –, a gazdálkodók ma ennél sokkal nagyobb problémákkal szembesülnek. A súlyos aszály, a rossz terméshozam és az alacsony felvásárlási árak az egyik oldalon, valamint a termelés egyre nagyobb költségei a másikon azt eredményezik, hogy a föld nagy értéke ellenére a mindennapi mezőgazdasági munka több gondot hoz, mint hasznot.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!