A magyarkanizsai Keramika számláit már negyvenegy napja zárolták – erről bárki meggyőződhet, aki felkeresi a Szerb Nemzeti Bank hivatalos honlapját, amelyen az áll, hogy a vállalattól az eddig be nem hajtott követelések összege 95,2 millió dinár, vagyis 813 ezer euró. Nem először fordul el ez elő a 2025-ös évben, ugyanis az idén májusban már nyolc napon át zárolták az 1980-ban alapított gyár bankszámláit.
A Keramika az elmúlt évben mintegy 1,8 milliárd dinár összbevételt ért el, ami mintegy 300 millió dinárral kevesebb, mint 2023-ban. Tavaly mintegy tízmillió dinár nettó nyereséget ért el a vállalat. Ez 62,66 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, amikor ez a szám mintegy 27 millió dinár volt. A saját tőkére jutó nettó hozam 2024-ben 0,96 százalék, míg az előző évben ez a szám 2,34 százalék volt. Augusztus 18-án új igazgatót neveztek ki a vállalat élére: Dušan Nikolić helyét Maja Bošković vette át, de a tartozások már korábban felhalmozódtak, ugyanis a vállalat bankszámláit augusztus 8-án zárolták, és azóta, egészen pontosan 41 nap óta a helyzet változatlan.
Se fizetés, se útiköltség
A folyószámlák zárolása a munkavállalókat is érinti – ezt erősítette meg az a személy (név és cím a szerkesztőségben) is, aki két és fél hónapra szóló bérét nem kapta meg.
– Május elején kezdtem el dolgozni, és augusztus második felében mondtam fel. A szerződésem először és másodszor három hónapra szólt, de mivel augusztusban már nem tudtam vállalni, hogy saját magam finanszírozom az utazásaimat, így felmondtam, amire azt a választ kaptam, hogy emiatt megbüntetnek 20 ezer dinárral, mert nem töltöttem ki a felmondási időmet. Ehhez hozzátenném, hogy az első felmondásom júliusban volt, és a felmondási időt is kitöltöttem, de mivel megkértek, hogy jön az augusztus, amikor többen is szabadságon lesznek, maradjak még, és én ezt el is fogadtam. Augusztus elején aláírtam egy három hónapra szóló szerződést, de mivel továbbra sem kaptam se fizetést, se útiköltséget, így közöltem, nem megyek dolgozni. A május hónapot rendezték, de a júniusi, a júliusi és az augusztusi béremet nem kaptam meg. A koromból kifolyólag nehezen találok munkát, és nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Amíg a gyárban voltam, addig kerestem a kapcsolatot a kollégákkal, hogy a helyzetünkről értesítsük a médiát, vagy a szakszervezettel üljünk le.
Milyen volt a hangulat azon a héten, amikor még bejárt dolgozni?
– Amikor még ott voltam, azt tapasztaltam, hogy az emberek mérgesek, dühösek: a HR-es osztály mindig csak ígérgetett, hogy majd pár nap múlva minden rendben lesz, utána pedig azt mondták, hogy zajlik a tulajdonosváltás, és az új tulaj még nem vette át teljesen a céget. Eleinte ezt mindenki elhitte, de ahogy múlt az idő, úgy fogyott a türelem, és úgy értesültem, hogy többen is elhagyták a céget, volt, aki nyugdíjaztatta magát.
Jelezte a problémát másoknak is?
– Föltételezem a Vajdasági Magyar Szövetségről, hogy az itt maradt magyarokhoz segítő szándékkal áll hozzá, és emiatt kerestem őket több csatornán is, de válaszra egyik politikus sem méltatott, és a párt központi címéről sem jött üzenet. Nem azt vártam, hogy a VMSZ rendezze egy magánvállalat helyzetét, hanem azt, hogy esetleg értesítse a problémáról Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és hogy a magyar állam segítse ki a bérük nélkül maradt dolgozókat, akiknek nagy része magyar anyanyelvű. A magyar emberek Magyarkanizsán a VMSZ-re szavaznak, és ha közben korog a gyomruk, és nem tudják fizetni az áramot, a kölcsönöket, akkor a magyarokat képviselő pártnak talán értesítenie kellett volna a magyar miniszterelnököt az előállt helyzetről.
Valamilyen kapcsolatot fenntart még a gyárral?
– Hetente vagy tíznaponta felhívom a HR-est, aki eddig biztatott, hogy majd talán megszületik a megegyezés, de legutóbb már ő is azt közölte, nem tudja, hogy mi lesz, mert ők is csak bejárnak dolgozni és nem látják a megoldást. Kicsit tanácstalan vagyok, hogy mi fog történni, és azt sem értem, hogy ha a Prosperitati Alapítvány 1,5 millió euróval támogatta a Keramikát, akkor most miért nem figyel oda, hogy mi történik a cégben, amelynek a számláját zárolták, és a munkavállalók nem kapták meg a fizetésüket. Minket senki nem értesített a problémákról, és úgy érzem, hogy az én esetemben egy szabad rablás történt, hiszen egész nyáron dolgoztam és nem kaptam egy dinárt se, közbe feléltem a tartalékaimat az utazás miatt – nyilatkozta a fizetés nélkül maradt munkavállaló.
Mit mond az önkormányzat?
Mivel egy olyan vállalatról van szó, amely már régóta üzemel és nagyon sok helybeli és környékbeli családnak biztosít megélhetést, felkerestük Dencs Valériát, Magyarkanizsa község gazdasági ügyekkel megbízott tanácsosát, akitől interjút szerettünk volna kérni, azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat hogyan áll ehhez az esethez, folytattak-e megbeszéléseket a Keramika vezetőivel, de nem jártunk sikerrel, ugyanis az önkormányzat protokollügyekkel és tájékoztatással megbízott munkatársától a következő e-mailt kaptuk:
„Köszönjük szépen a megkeresést ezzel az igen súlyos problémával kapcsolatban. Az önkormányzati vezetők megkértek, hogy tájékoztassam: nem áll módjukban nyilatkozni. Megértését köszönjük!”
A Keramikának is küldtünk levelet, a jogi osztály jelezte is, hogy megkapták és továbbították a kérdéseinket a vezetőségnek, de onnan a cikkünk közzétételéig nem érkezett válasz. Amennyiben később válaszolnak, vagy hajlandók interjút adni, azt természetesen megjelentetjük.
Ki az új tulajdonos?
A Forbes augusztus végén megjelenő írásában arról írt, hogy a fizetési válság éppen egy esetleges felvásárlás előtt következett be, ugyanis az Enmon és a bolgár Alteria EEOD cég bejelentették az észak-macedóniai versenyhivatalnak, hogy közös ellenőrzést szereznek a magyarkanizsai vállalat felett.
Az Enmon tulajdonosát Zoran Petrovićnak hívják, aki egyedüli tulajdonosa a Roper vállalatnak, valamint 51 százalékos részesedéssel rendelkezik a Dorćol Gradnja cégben. Az Enmon Észak-Macedóniában, Velesben működik, de Horvátországban, Eszéken és a Szerb Köztársaságban – Banja Lukában, emellett Magyarországon, Németországban és Olaszországban is megtalálható.
Az Enmonnak átlagosan 700 alkalmazottja volt. Tavaly közel 5,5 milliárd dinár üzleti bevételt értek el. Ez mintegy 210 millióval több, mint 2023-ban. Szerbiában 54 kiskereskedelmi egységen keresztül működnek több városban.
