A hazai faipar immár ötödik éve folyamatos külkereskedelmi hiánnyal küzd, azonban az egyik ágazat, amely pozitív mérleggel zár, a fakoporsó-gyártás – ezeket legnagyobb részben Olaszországba és Hollandiába exportálják.
A külkereskedelmi többlet ellenére ezt a tevékenységet alacsony bérek, a foglalkoztatottak számának csökkenése és a feketén működő, tisztességtelen konkurencia jellemzi, így úgy tűnik, hogy manapság még a halál sem biztos megélhetés – írja a Biznis i finansije magazin.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly Szerbia csaknem 3,2 millió euró értékben exportált koporsókat, míg az import körülbelül félmillió euró volt. Ilyen mértékű export–import fedezettségről a szerb gazdaság általában csak álmodhat.
A legnagyobb exportpiac Olaszország (1,3 millió euró), majd Hollandia következik, ahová kicsit több mint 600 000 euró értékben adtak el termékeket. Ezután Észak-Macedónia, Franciaország, Horvátország és Bosznia-Hercegovina következik. Érdekesség, hogy az import fele Magyarországról érkezik. A termelés zömét két cég adja: a topolyai Usluga és az alexinaci Mateović.
A lap által megkérdezett szakértők szerint e vállalatok a minőség révén olyan exportpiacokat hódítottak meg, amelyek hajlandók valamivel többet is fizetni. Mindkét céget megkeresték, de nem találtak olyan szóvivőt, aki nyilatkozott volna. Csak rövid válaszokat kaptak: a Mateović Európába exportál, míg az Usluga termékeit Franciaországban és Hollandiában értékesíti.
A tisztességtelen konkurencia fékezi a növekedést
Bár a világpiaci kereskedelemben többletet ér el, az ágazat alulfizetettnek számít és sújtja a feketén működő konkurencia. Egy kisebb vajdasági gyártó épp azon gondolkodik, érdemes-e bővíteni a termelést, nyilatkozta a Biznis i Finansije lapnak.
Tizenegy munkavállalója van, és első sikereit éri el a szlovén piacon, tehát lenne tere a növekedésnek. Ám visszatartja a hazai piac tapasztalata: ha bővítene, elbukná a versenyt a garázsokban dolgozó, semmilyen kötelezettséget nem fizető konkurensekkel szemben.
„Én olyan koporsót gyártok, ami 13 000 dinárba kerül. Ha új üzemet építenék és új gépeket vennék, 14 500 dinár lenne. Akik feketén dolgoznak, 11 000 dinárért adják a koporsót, a vásárlók pedig a legolcsóbbat keresik. Nulláról indultam, kaptam 160 000 dinárt a munkaügyi hivataltól és elkezdtem dolgozni. A feleségemmel mindent visszaforgattunk a vállalkozásba, folyamatosan fejlesztettünk, és egyszerűen látod, hogy van egy szint, amit elérhetsz – de azon túl nem tudsz menni” – mondja.
Hozzátette: van néhány nagyobb gyártó, akik a jó minőségnek köszönhetően a fizetőképesebb piacokra is tudnak exportálni.
„Ez az egyetlen módja a bővülésnek, mert azok a vevők gond nélkül kifizetnek öt-tíz euróval többet.”
A Gazdasági Regiszter adatai szerint a legnagyobb gyártó, a topolyai Usluga tavaly 89 embert foglalkoztatott, kilenccel kevesebbet, mint két éve. A bevétel az utóbbi három évben valamivel hárommillió euró alatt volt, a nyereség pedig 2024-ben alig haladta meg a 20 000 eurót – majdnem a fele a megelőző évinek. Valószínű, hogy ez a dolgozói bérek emelésének következménye, mivel a bruttó fizetések tavaly majdnem negyedével nőttek, és elérték a 100 000 dinárt.
Hasonló mutatókat produkál az alexinaci Mateović is, amely két év alatt 47-ről 37-re csökkentette a dolgozói létszámot. Termelékenységük viszont nőtt, mert a tavalyi eredményük megközelítette a két évvel korábbit.
Bevételük majdnem 1,3 millió euró volt, a nyereségük közel 30 000 euró. A bruttó bérek itt körülbelül 113 000 dinárt tesznek ki.
A Szerbiai Kereskedelmi Kamara Erdőgazdálkodási, Faipari, Bútoripari és Papíripari Egyesületének elemzése szerint a foglalkoztatottak száma tavaly év végén minden felsorolt ágazatban csökkent, kivéve a papírgyártást. Kevesebb mint két év alatt 2 500 fővel esett a létszám.
Ami a fizetéseket illeti, a koporsógyártásban dolgozók a fa- és faipari termékek feldolgozása ágazatban a legalacsonyabb béreket kapják. 2025 januárjában a nettó átlagfizetés kevesebb mint 66 000 dinár volt, ami 39 százalékkal alacsonyabb a köztársasági átlagnál.
A fakoporsó-gyártók kilátásai tehát nem tűnnek túl fényesnek. Ezt mutatja, hogy tíz éve az exporteredmények kedvezőbbek voltak: akkor 500 tonna árut adtak el 1,2 millió euróért, míg tavaly 930 tonna ért 3,2 millió eurót.
Ez mennyiségileg csaknem duplázódást jelent, de kérdés, hogy a nyereség stagnált-e vagy csökkent, tekintve, hogy az infláció az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt, ami plusz nyomást gyakorol a haszonkulcsokra és a termelésre.
Emellett egyes gyártók arra figyelmeztetnek, hogy a kínai konkurencia olcsóbb, gyengébb minőségű koporsókat kínál „ugyanannyiért, amennyibe nekünk a fűrésztelepen kerül a fa”, ami teljesen ésszerűtlen. Attól is tartanak, hogy a Kínából érkező befektető, aki nagy kapacitású rétegelt padló gyártását tervezi Szerbiában, idővel erre az ágazatra is kiterjesztheti a tevékenységét.
Ez esetben ilyen konkurenciával aligha tudnának lépést tartani.
Példaként hozzák fel Olaszországot, ahol a kínai cégek elárasztották a piacot és olyan olcsóak, hogy tönkretették a hazai vállalkozásokat.
Néhányan azonban úgy vélik, hogy nálunk erre nem kerül sor, mert Szerbiában a temetkezés terén is erősen hagyományőrzők vagyunk. Nálunk jellemzően nyárfából és tölgyből készült koporsókat vásárolnak, míg a kínaiak gyakran paulowniából készülnek.
„Nem hiszem, hogy a piac ezt elfogadná” – mondja az egyik gyártó, de azt is hozzáteszi: „az ár mindig döntő tényező.”
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
