A családi pótlék fő célja, hogy segítse a nehéz anyagi helyzetben lévő szülőket gyermekeik felnevelésében. Bár évek óta hangoztatják, hogy a gyermekekbe és a családokba való befektetés az állam egyik prioritása, a gyakorlat egészen mást mutat.
A rendszer paradoxonját talán a legjobban az a példa szemlélteti, hogy egy kétgyermekes család, ahol csak az egyik szülő dolgozik minimálbérért, a jövedelemhatár miatt nem jogosult gyermekpótlékra – írja a biznis.rs.
A minimálbér összege a ledolgozott órák számától függ, és 49.280 és 56.672 dinár között mozog.
A gyermekpótlékra való jogosultság jövedelemhatára minden év január 1-jén és július 1-jén igazodik a fogyasztói árindex változásához, a megelőző hat hónap statisztikai adatai alapján.
2025 júliusának végén bejelentették az új összeget: az alapösszeg 4.299,63 dinárról 4.411,42 dinárra nőtt – vagyis mindössze 112 dinárral lett magasabb.
2025. július 1-jétől az összegek a következők:
4.411,42 dinár – alapösszeg gyermekenként
5.734,83 dinár – egyedülálló szülőknek és gyámoknak
6.617,14 dinár – fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek
7.940,55 dinár – ha több jogcímen is fennáll a jogosultság
Ahhoz, hogy a család egyáltalán jogosult legyen a támogatásra, számos feltételnek kell megfelelnie. Az egy főre jutó átlagos havi jövedelem az előző három hónapban nem haladhatja meg a 13.234 dinárt. Az egyedülálló szülők esetében ez a határ 17.204 dinár, míg a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok számára külön szabályok vonatkoznak.
Éppen ezek a jövedelemhatárok vezetnek az abszurd helyzethez – a minimálbérrel rendelkező szülő jövedelme automatikusan kizárja a négyszereplős családot a támogatásból. A minimálbér tehát az állam szemében „elégséges” megélhetést biztosít, így nem indokolt a segítség.
A jövedelemhatár mellett vagyoni feltételek is vannak: a családnak nem lehet másik ingatlana a lakóházon vagy lakáson kívül, amelyben élnek. A lakóingatlan sem lehet „túl nagy”: a megengedett alapterület maximum egy szoba fejenként, plusz még egy extra szoba. Garázsuk lehet, de nem haladhatja meg a 20 m²-t. Mezőgazdasági háztartások esetében a földterület nem lehet több, mint 2 hektár családtagonként.
Gyermekpótlékot legfeljebb négy gyermek után lehet kapni, kivéve, ha a negyedik szülésnél ikrek vagy hármasikrek születnek – ilyenkor minden újszülöttre jár a támogatás. Ha az első négy gyermek közül valamelyik elveszti a jogosultságot, az átvivődik az ötödik gyermekre. Külön jogosultság vonatkozik a szülői felügyelet nélkül élő gyermekekre.
Az egyik kulcsfeltétel az iskolalátogatás: ha a gyermek nem jár iskolába (kivéve indokolt esetben), elveszti a pótlékot. A középiskolások a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb 20 éves korig jogosultak, míg a fogyatékkal élő gyermekek 26 éves korukig, amennyiben oktatási vagy rehabilitációs programban vesznek részt.
A törvény figyelembe veszi a földterületből származó kataszteri jövedelmet is, meghatározva a pontos – dinárban kifejezett – határokat, amelyeket nem lehet túllépni. Még a minimális mezőgazdasági jövedelem is akadályt jelenthet, kivéve ha a családnak nincsenek más bevételei – ekkor magasabb limitet engednek.
Vesna Mraković, az SOS Gyermekfalvak Szerbia nemzeti igazgatója a Biznis.rs-nek azt mondta, hogy a megoldás nem az egyszeri anyagi támogatás, hanem a családok kapacitásainak erősítése.
„A szociálisan veszélyeztetett családok nehéz helyzete nem csak a pénzhiányból fakad. Mindennapjaikat meghatározza a társadalmi elszigeteltség, az egészségügyi problémák, a munkanélküliség, és a társadalmi támogatás hiánya. Ezért kulcsfontosságú, hogy tudást és készségeket kapjanak, amelyekkel képesek lesznek önállóan gondoskodni magukról és gyermekeikről” – mondta Mraković.
A Fiskális Tanács egyébként még 2022-ben felszólította a kormányt a rendszer reformjára. Akkor közzétett elemzésük szerint a 18 év alatti gyermekek Szerbiában a legveszélyeztetettebb korcsoportot jelentik, 24,2%-os szegénységi kockázattal, ami magasabb, mint az általános lakosságé (21,7%). Szerintük egyértelmű prioritás a gyermekpótlék összegének és lefedettségének növelése a gyermekszegénység csökkentése érdekében.
A javaslat szerint a támogatás 25%-os emelése és a leginkább rászoruló felhasználók körének kétharmaddal való bővítése (245.000-ről kb. 415.000 gyermekre) lehetővé tenné, hogy a gyermekszegénységi ráta az országos átlag alá, 19,1%-ra csökkenjen.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
