Szerbiában a tavaly nyáron több mint 2500 ember halt meg a hőség miatt, miközben Európában csaknem 63 000 halálesetet kötnek rekordmagas hőmérsékletekhez az Institut de Salut Global de Barcelona (ISGlobal) becslései szerint.
A hőhullámokhoz köthető halálozási arány alapján Szerbia a harmadik helyen áll Görögország és Bulgária után – áll a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányban, amit a Nova portál idézett.
Az ISGlobal becslése szerint 2022, 2023 és 2024 nyarán Európában több mint 181 000 ember halt meg, ebből kétharmad a déli régiókban.
A tavalyi nyár, amely a valaha mért legmelegebb volt, 62 775 halálesetet követelt Európában. Ez 23,6 százalékkal több az előző év ugyanezen időszakához képest (2023. június 1. – szeptember 30.), amikor körülbelül 50 800 halálesetet kötöttek a hőséghez, és 8,1 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben, amikor majdnem 67 900-an haltak meg.
A legsúlyosabban érintett országok között szerepel Olaszország, ahol több mint 19 000 halálesetet kötnek a hőséghez, valamint Spanyolország több mint 6 700 esetével.
Ezután Németország, Görögország, Románia, Bulgária és Szerbia következik, amely a hetedik helyen áll.
Szerbiában tavaly becslések szerint 2 515-en haltak meg a hőség következtében, 2023-ban 805-en, 2022-ben pedig 1 026-an.
2024-ben Szerbia hőhullámhoz kötött halálozási aránya 379 haláleset/millió fő volt, ezzel a harmadik legmagasabb Európában. 2023-ban ez az érték 121, 2022-ben 151 volt.
A legmagasabb halálozási ráta Görögországban (574) és Bulgáriában (530) volt. A régió többi országai közül a top 10-ben szerepel még Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Románia és Magyarország is.
A 32 vizsgált európai ország átlaga 117 haláleset/millió fő volt.
Általánosságban elmondható, hogy a 32 ország közül 15-ben tavaly volt a legmagasabb a hőhullám miatti halálozási ráta.
Az ISGlobal becslése szerint 2024-ben a nők körében a hőhullámhoz köthető halálozás 46,7 százalékkal volt magasabb, mint a férfiaknál, és az 75 év felettiek halálozási aránya 323 százalékkal haladta meg a többi korcsoportét.
„Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag. Ezen belül a mediterrán térség és a délkeleti régiók számítanak a klímaváltozás fő gócpontjainak, ahol a hőhullámok miatti egészségügyi hatások és a halálozás jelentős növekedése figyelhető meg a 21. század során” – nyilatkozta a tanulmány szerzője, Tomáš Janoš.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
