Fekete hétvégén vagyunk túl. A a szerbiai utakon öt fiatal vesztette életét, és több tucat ember megsérült súlyos közlekedési balesetekben. Különösen megrázó a bogatići eset, ahol egy édesanya halt meg, miközben a babakocsit tolta, és a sofőr, aki ittas volt, elmenekült a helyszínről.
Az év eleje óta 72 ember vesztette életét a közlekedésben, köztük sok fiatal.
Milan Vujanić, a Közlekedési Kar nyugalmazott professzora a tragédiák okaira és a balesetek számának csökkentésére hívta fel a figyelmet. Az Euronews Srbija-nak elmondta, hogy a városi sebesség 30 km/h-ra csökkentése drámaian mérsékelné a gyalogosok halálozását.
„Ha 30 km/h sebességgel üt el valaki gyalogost, az érintettek 10 százaléka hal meg. 40 km/h-nál ez 20 százalék, 50 km/h-nál 40 százalék, 60 km/h-nál 80 százalék, 80 km/h-nál pedig gyakorlatilag senki nem éli túl. Ezért korlátozzák Japánban, Norvégiában és Finnországban a városi sebességet 30–40 km/h-ra, és ezért rendkívül alacsony náluk a gyalogos halálozás” – magyarázta Vujanić.
Külön kitért a mobiltelefonok vezetés közbeni használatának veszélyeire:
„Ha csak egy másodpercre leveszi valaki a szemét az útról 50 km/h-nál, 14 métert tesz meg. 100 km/h-nál ez 28 méter. Ha kézbe veszi a telefont és ránéz a számra, az kb. másfél másodperc, ami 21 méternek felel meg. 30 km/h-nál ez még kontrollálható, de nagyobb sebességnél katasztrófát eredményez” – mondta Vujanić.
A professzor szerint a balesetek leggyakoribb oka nem önmagában a sebesség, hanem a figyelmetlenség.
„A járművek száma Szerbiában az elmúlt három évben csaknem 70 százalékkal nőtt, ami növeli a kockázatot. De a balesetek oka a figyelmetlenség – mobiltelefonok, beszélgetés az utasokkal vagy a sofőr idegessége. Gyakran a próbaengedéllyel rendelkező fiatal sofőrök követnek el hibákat, mert nem alakult ki bennük a megfelelő hozzáállás a közlekedéshez és az élethez magához sem” – tette hozzá.
Kritizálta az oktatási rendszert és az autósiskolák képzési módszereit is.
„Nem elég megtanítani valakit vezetni. Ki kell alakítani a biztonságos vezetés és mások életének tiszteletben tartását, az erkölcsi nevelést, ami az otthoni nevelés és az iskolai rendszer része kell legyen” – hangsúlyozta.
Kiemelte a büntetőpolitika fontosságát is.
„A büntetésnek elrettentőnek kell lennie az elkövető számára, és arányban kell állnia a jövedelmével. Az autó ideiglenes elkobzása és a vezetéstől való végleges eltiltás visszaeső szabálysértések esetén drámaian csökkentheti a tragédiák számát. Svájcban egy autópályán 285 km/h sebességgel haladó sofőr 280 000 frankos (cca 280 000 euró) bírságot fizet – ez fájdalmas a gazdagnak és a szegénynek egyaránt. Nálunk a bírságok nem elég hatékonyak, és nem megfelelően hatnak a sofőrök tudatosságára” – értékelte Vujanić.
A professzor hangsúlyozta a műszaki ellenőrzések és a forgalomfigyelő kamerák jelentőségét.
„Ha az emberek tudják, hogy biztosan észlelik és megbüntetik őket, nem fognak hibázni. Ez hatékonyabb, mint ha minden kereszteződéshez rendőrt állítanánk” – mondta.
A gyerekek és a motorosok kapcsán kiemelte, hogy a láthatóság a kulcs.
A gyermekbalesetek különösen fájdalmasak. Arra a kérdésre, hogy elérhető-e az állam célja, miszerint 2030-ra ne legyen gyermeáldozat közlekedési balesetben, Vujanić azt válaszolta, hogy ez megvalósítható.
„Finnországban egy évben egyetlen gyermek hal meg, nem azért, mert páncélozott járműveik vannak, hanem azért, mert tisztelik mások életét és tulajdonát. Mi is kialakíthatjuk ezt a kultúrát a médián és az oktatáson keresztül, megtanítva az embereket a veszélyek és a tetteik következményeinek tudatosítására” – mondta.
Vujanić professzor hangsúlyozta, hogy Szerbiában az ittas vezetés nem a fő oka a baleseteknek.
„Az alkohol okozta balesetek aránya mindössze három százalék. Az ittas vezetők száma 12–15 százalék körül mozog, de az alkoholt könnyű kimutatni. Az igazi okok – a figyelmetlenség, az idegesség – gyakran rejtve maradnak, pedig ezek vezetnek a tragédiákhoz” – vélekedett a nyugalmazott professzor.
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
