Szerbiában többet fizetünk az áramért, mint Európa 13 országában, miközben a hatalom szerint az áram nálunk az egyik legolcsóbb az egész kontinensen, és ez még az október elsejei 6,6 százalékos drágulás után is így lesz szerintük – írta meg a Radar.
Ha az áram árához hozzávesszük a számla többi tételét is, jelenleg az áram olcsóbb még néhány fejlett országban is, például Svédországban és Norvégiában, továbbá öt szomszédos országban: Bulgáriában, Romániában, Montenegróban, Albániában és Magyarországon, de Lengyelországban, Izlandon, Moldáviában, Litvániában, Grúziában és Törökországban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezekben az országban egy kWh áram ára 1,23 eurócent (Grúzia) és 8,7 eurócent (Moldávia) között alakul, miközben Szerbiában ez 8, 79 eurócent – mondta a Radarnak Dragovan Milićević, a közgazdasági tudományok doktora, aki 2012 és 2014 között kereskedelmi államtitkár is volt.
Milićević adataiból azonban az is kiderül, hogy Szerbiában a valós ár jóval több, mint 8,79 eurócent. Ő úgy kalkulált, hogy a polgárok legnagyobb része az áram egyötödét éjszaka, olcsóbb tarifával használja, a 80 százalékát pedig nappal, drágábban. Számításai szerint az összfogyasztástól függően a kWh 14,5 és 21,43 dinár, azaz 12,37 és 18,29 eurócent között alakul, ha beleszámoljuk az adókat és az illetékeket is, többek között a tévéelőfizetést is, amit szintén a villanyszámlával fizetünk be – Milićević szerint, ha így számolunk, nem igaz az az állítás, hogy Szerbiában a legolcsóbb, vagy az egyik legolcsóbb az áram egész Európában.
Annak érdekében, hogy az áram ára összehasonlítható legyen más országokéval, Milićević a villanyszámlából kivette a 349 dináros tévéelőfizetési díjat, amely nélkül az átlagár 13,34 és 21,12 dinár, azaz 11,4 és 18 eurócent között alakul – eszerint a szerbiai fogyasztók többet fizetnek az áramért, mint a szlovákok, a dánok, a finnek és a volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságainak a polgárai.
A svédeket is lekörözzük az áram árával, pedig a Világbank tavalyi évre vonatkozó adatai szerint Svédországban az egy főre eső GDP 4,3-szor nagyobb, mint Szerbiában (57.723 dollár), de a még náluk is gazdagabb norvégok is kevesebbet fizetnek az áramért, miközben náluk az egy főre eső GDP 6,4-szer nagyobb, mint nálunk (86.899 dollár).
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
