Szeptember elsején hatályba lépett az árréscsökkentésre vonatkozó rendelet, így aztán ma már meg lehet becsülni, hogy az intézkedés milyen mértékben eredményezett tényleges árcsökkenést az üzletekben. Nem meglepő módon az állam képviselői erről a kérdésről nem ugyanazt gondolják, mint a naponta vásárló polgárok zöme, állapította meg felmérésében az N1.
Aleksandar Vučić korábban arról győzködte a polgárokat, hogy számos termék ára csökkenni fog szeptember első napjától. Többek között elmondta, hogy kevesebbet kell majd fizetni a hüvelyesekért, a rizsért, az alkoholmentes italokért, a kávéért, a teáért, a halakért, a zöldségfélékért.
Siniša Mali pénzügyminiszter maga is letesztelte, hogy jelent-e megtakarítást a rendelet alkalmazása: „745 dinárt spóroltam meg a mai vásárláskor” – mondta a tárcavezető egy alkalommal.
Azonban a polgárok nem igazán érzékelik az árcsökkenést. „Egyre rosszabb, és rosszabb, aki túléli, majd mesél róla.” „Az árak állítólag akciósak, de valójában semminek nem lett kisebb az ára, minden ugyanolyan, mint volt”. „Még Franciaországban is olcsóbbak a termékek”. „Azt hiszem, az árak többé-kevésbé ugyanazon a szinten maradtak”. Ez csak néhány azok közül a vélemények közül, amelyeket a polgárok mondtak az árréscsökketés kapcsán.
A boltok polcain tapasztalható állapotok sem tükrözik a kormány rendelkezésének szellemiségét: a piaci felügyelőség megállapította például, hogy több üzletlánc több ponton sem tartja be a rendelet által megszabott előírásokat. Emiatt több cég is pénzbüntetést kénytelen fizetni, összesen 25.5 millió dinár értékben.
Az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület szerint jó, hogy a kormány bünteti azokat, akik nem tartják be a szabályokat, de ez nem elegendő, hiszen maga a rendelet nem hozta meg a várt eredményeket.
„A rendelet alkalmazásának kezdetekor egyes árak valóban csökkentek, de azóta lassan visszakúsztak a korábbi szintre. A kereskedelmi láncok igyekeznek megkerülni a rendelet által előírt szabályokat” – jelentette ki Dejan Gavrilović, az egyesület egyik képviselője.
Minden jel szerint vannak más hatások is, amelyek ellehetetlenítik a rendelet alkalmazását. „Hogy ez a korrupció magas szintje-e, amelyet az üzletláncok beépítenek az árakba, vagy valami más, azt nem tudom” – tette hozzá Goran Radosavljević közgazdász, aki szerint az árakat nem adminisztratív eszközökkel kellene szabályozni, hanem hagyni kellene, hogy érvényesüljön a piaci szabályozás, mert abban az esetben az árak valóban érezhetően csökkennének, tette hozzá.
