A megkérdezettek 65 százaléka szerint Szerbiában komoly gondot jelent a korrupció, míg a polgároknak csak a 11 százaléka nem tekinti ezt problémának – derül ki a Nemzetközi Republikánus Intézet (International Republican Institute – IRI) kutatásából. A nemzetközi intézet a Nyugat-Balkán polgárainak véleményét kutatta politikai témákban.
A megkérdezettek 52 százaléka szerint az országban tapasztalható korrupció mértéke csökkenthető, míg 42 százalékuk szerint annyira elterjedt és gyökeret vert jelenségről van szó, hogy vélhetően nem csökkenthető a mértéke.
A megkérdezettek 51 százaléka szerint az ország rossz irányba megy, míg 44 százalékuk ennek az ellenkezőjét gondolja.
A jelenlegi gazdasági helyzetet saját háztartására kivetítve a megkérdezettek 59 százaléka gondolja részben jónak, 6 százaléka nagyon jónak, a 26 százaléka pedig részben rossznak.
Az ország előtt álló legnagyobb problémának a megkérdezettek 29 százaléka a korrupciót tartja, 23 százalék a gazdaság helyzetét és az életszínvonal biztosításához szükséges pénzt, 9 százalék pedig az általános politikai helyzetet.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja valószínűnek a fegyveres összetűzéseket az országban, a megkérdezetteknek kevesebb mint egy százaléka válaszolta azt, hogy ez nagyon valószínű, a 37 százalék szerint mérsékelten valószínű, a 16 százalékuk szerint részben valószínű, míg a 40 százalékuk nagyon kevéssé valószínűnek tartja ezt az eshetőséget.
A megkérdezettek 45 százaléka szerint részben kielégítő az ország biztonsági helyzete, 18 százalék pedig úgy látja, ez a helyzet teljes egészében kielégítő. A polgárok 13 százaléka szerint a biztonsági helyzet nagyon nem kielégítő, míg 24 százalék részben nem kielégítőnek tartja ezt a helyzetet.
Szerbia uniós tagságát illetően a megkérdezettek nagyon megosztottak: ha ma tartanának népszavazást a csatlakozásról, a polgárok 39 százaléka támogatná, 39 százaléka ellenezné azt, míg a polgárok 17 százaléka nem szavazna.
A polgárok 62 százaléka szerint nem elég határozott az EU azon szándéka, hogy tagságot kínáljon fel a Nyugat-Balkán államainak, míg 27 százalék szerint ez a szándék komoly.
A nacionalizmust a polgárok 12 százaléka nagy problémának tartja, 26 százalékuk azonban csak mérsékelt gondnak látja azt. A polgárok 34 százaléka szerint kis gondról van szó, 26 százalék pedig a legkevésbé sem látja problémásnak a nacionalizmus jelenlétét.
A polgárok 7 százaléka a belső összetűzéseket tekinti a legnagyobb gondnak, 4 százalékuk Koszovó kérdését, 3 százalékuk a blokádokat és a tüntetéseket nevezte meg a legnagyobb problémának, míg alig két százalék a szegénységet és a bizonytalanságot. A polgárok egy százaléka véli úgy, hogy a nemzetközi konfliktusok és háborúk jelentik a legnagyobb gondot, közölte az N1.
A polgárok 34 százaléka szerint Szerbia külpolitikájának egyaránt kellene irányulnia a Nyugat és Oroszország felé, 9 százalék csak az EU-t és a Nyugatot látja megfelelő iránynak, 17 százalék szerint pedig nyugatbarát politikát kellene folytatni, de Oroszországgal is fenn kellene tartani a kapcsolatokat. A megkérdezettek 27 százaléka az oroszbarát külpolitikát tartja kívánatosnak az EU-val való kapcsolatok megőrzése mellett, 8 százalék pedig kizárólag Moszkva felé igazodna.
A NATO-val való kapcsolattartást a megkérdezettek 47 százaléka teljes egészében elutasítja, 22 százalék szerint szoros együttműködésre van szükség, 27 százalék pedig azt látná jónak, ha szorosabb lenne a kommunikáció ezzel a szervezettel, de nem kellene vele együttműködni.
Szerbia legnagyobb szövetségesének a megkérdezettek 41 százaléka Oroszországot, 14 százaléka Kínát, 12 százaléka Magyarországot tartja, míg csak 9 százalék tekint így az EU-ra.
A megkérdezettek 52 százaléka nagyon jó véleménnyel van Oroszországról, 45 százalék nagyon jó véleménnyel van Kínáról, míg a legkedvezőtlenebb véleménnyel a szerbiai polgárok Albániára tekintenek (56 százalék), majd Koszovó következik a sorban (48 százalék), a harmadik helyen 41 százaléknyi negatív véleménnyel Horvátország áll, a negyedik pedig az Egyesült Államok, amelyről a megkérdezettek 35 százaléka van nagyon rossz véleménnyel.
A polgárok 26 százaléka szerint Szerbiában a média nagyon szabad, 23 százaléka szerint részben szabad, 31 százalék szerint egyáltalán nem szabad, 20 százalék szerint pedig részben szabad a sajtó.
A politikai hírek elsődleges forrásaként a megkérdezettek 47 százaléka a televíziót nevezte meg, 27 százalék az internetet (a közösségi médián kívüli részét), a 16 százalék a közösségi médiát, míg a nyomtatott sajtót csak a megkérdezettek egy százaléka tekinti elsődleges forrásnak.
A kutatás május 10-e és június 5-e között készült, 1 216 polgár megkérdezésével.
