Aszály, hőség, fagy, jégeső, szél… A klímaváltozás hatásai miatt az idén Szerbiában jelentős mértékben kisebb volt a terméshozam a cseresznye, a kajszibarack, a kukorica és a szilva esetében is, mint ahogyan azt korábban már megszoktuk.
Öt év alatt negyedik alkalommal történt meg, hogy csökkent a kukorica hozama. A kajszi tavaly is megszenvedte a kései fagyot, de nem jártak jobban a barackfák sem.
Olyan növényekről van szó, amelyeket évszázadok óta honosaknak tartunk térségünkben – de felvetődik a kérdés, hogy ez így marad-e a jövőben is, hogy Vajdaság továbbra is az ország éléskamrája lesz-e, Szerbia középső része pedig az a vidék, ahol bőséges a gyümölcs- és zöldségfélék hozama.
Marija Ćosić, a Belgrádi Egyetem Mezőgazasági Karának tanára szerint nem kell attól tartani, hogy ezek a növények kihalnak tájainkon, de kétségtelen, hogy alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz.
Az alkalmazkodás egyik eszköze lehet a növénytermesztés újraszervezése, azaz az ültetés és vetés hozzáigazítása a változásokhoz.
„Olyan fajokat kell választani, amelyek ellenállnak az aszálynak és az extrém klímaeseményeknek. A javaslatunk az, hogy a talaj felszínét fedje a növénytakaró, mert így elejét lehet venni az eróziónak, hiszen a növények védik a legjobban a felületet és megkötik a nedvességet is” – mondta a szakember az N1-nek nyilatkozva.
Marija Ćosić elmondta: ha stratégiai jelentőségű mezőgazdasági kultúrákról beszélünk, a gazdáknak át kellene térniuk más fajokra: olyan őszi búzát kellene ültetni, amely júniusig (azaz az aszályok, hőhullámok előtt) befejezi érési folyamatát. Gondokat okozhat azonban, hogy általában aszály van akkor is, amikor ősszel ezt a fajta búzát ültetni kell. „Vannak esetek, hogy a földeket öntözik, hogy egyáltalán el lehessen vetni októberben a búzát” – mondta Ćosić.
A szakember szerint a kukorica esetében is olyan fajtákat kell termeszteni, amelyek korábban befejezik a vegetációs időszakot és ellenállóbbak az aszállyal szemben. Ez vonatkozik a napraforgóra és a cukorrépára is.
A kukoricának például a vegetációs időszakban átlagosan 550-600 liter esőre van szüksége négyzetméterenként – az idén azonban csak 250 liter esett.
Ćosić elmondása szerint elég a megfelelő hibrideket megválasztani, ugyanis a hazai mezőgazdasági intézetek nagyon jó, aszálytűrő fajokat kísérleteztek ki.
Ćosić elmondása szerint a gyümölcsökkel is hasonló a helyzet: olyan fákat kell ültetni, amelyek később virágzanak, hogy elkerülhető legyen az elfagyás.
