Az amerikai álom lényege: ha keményen dolgozol, sikeres lehetsz az életben, függetlenül attól, honnan jössz. A valóságban azonban a dolgok gyakran nem ennyire egyértelműek, és az öröklött körülmények jelentős szerepet játszanak egy ember helyzetének alakulásában.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) új jelentése, a To Have and Have Not – How to Bridge the Gap in Opportunities (Akiknek van, és akiknek nincs – Hogyan hidaljuk át az esélykülönbségeket) nemcsak számszerűsíti az esélyegyenlőtlenséget a tagországok és a csatlakozásra pályázó országok körében, hanem azt is vizsgálja, hogy a különböző tényezők mennyiben billentik el a pályát, amelynek elvileg mindenki számára azonosnak kellene lennie.
Az OECD megállapításai szerint az egyén ellenőrzésén kívül eső tényezők – mint a nem, a születési hely és a szülők társadalmi-gazdasági háttere – még mindig nagy és tartós hatást gyakorolnak az emberek életének lehetőségeire, egyes országokban a háztartási jövedelemkülönbségek akár 50 százalékát is megmagyarázva.
Az Egyesült Államok – az amerikai álom hazája – 41,5 százalékos relatív esélyegyenlőtlenségével a legrosszabbul teljesítő OECD-ország, amelyet csak az OECD-csatlakozásra váró Románia (42,0 százalék) és Bulgária (49,8 százalék) múl felül. Ezek a megállapítások, valamint az a tény, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség, tovább erősítik azt az érvet, hogy az amerikai álom inkább mítosz, mint valóság, és hogy a széles körben elterjedt „nyomorból a gazdagságba” történetek pusztán elfedik azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek emberek millióit hozzák hátrányos helyzetbe.
A skála másik végén a skandináv országok – köztük Izland, Dánia, Finnország és kisebb mértékben Svédország – jelentősen jobban teljesítenek az OECD 28,6 százalékos átlagánál az esélyegyenlőség megteremtésében. Izlandon és Dániában a háztartási jövedelemkülönbségek alig több mint 10 százaléka vezethető vissza olyan körülményekre, amelyeket az emberek örökölnek, nem pedig saját érdemeik révén szereznek.
A volt szocialista országok közül Szlovéniában a legjobb a helyzet (25%), Magyarország pedig a második (közöttük csak Nagy-Britannia áll), az OECD átlagánál picit jobb, 27 százalék körüli mutatóval. A csatlakozásra váró három ország közül messze Horvátországban a legkisebb az esélyegyenlőtlenség: a szomszédos állam Szlovákia és Litvánia között helyezkedik el. Magyarországon a legfontosabb befolyást a szülők társadalmi-gazdasági helyzete jelenti. A magyarénál csak a brit és a lengyel esetben fontosabb ugyanez a tényező.
Ezeknek az adatoknak az összehasonlítása a háztartások helyzete szerint történt. Ha viszont az egyéni keresetek átlaga szerinti esélyegyenlőség alapján hasonlítunk, akkor Szlovénia az első helyen áll.
Az OECD-országok átlagában a jövedelmi egyenlőtlenség több mint egynegyede olyan körülményekből ered, amelyek kívül esnek az emberek ellenőrzésén, ami rávilágít arra, hogy az „élet lottója” még mindig nagy szerepet játszik abban, hol kötnek ki az emberek gazdaságilag.
Gazdasági esélyegyenlőtlenség (Illusztráció: Shutterstock)
