A különleges feltételekről szóló törvényjavaslat szerint, amely az ingatlanok nyilvántartásba vételét és a tulajdonjog bejegyzését szabályozza, legalizálhatók lesznek azok az épületek, amelyekre 2003. május 13-a előtt ideiglenes építési engedélyt adtak ki. Ezenkívül legalizálhatók azok az épületek is, amelyek engedély nélkül épültek, de a törvény hatálybalépésének napján befejezettnek minősülnek.
A törvénytervezet – amelybe a Beta hírügynökség betekintést nyert – hangsúlyozza, hogy Szerbia Köztársasága nem garantálja az így nyilvántartásba vett épületek, épületrészek, illetve különálló részek használatának biztonságát és biztonságosságát.
Milyen épületek legalizálhatók?
A törvény 1. cikke szerint nyilvántartásba vételre és jogbejegyzésre jogosultak azok az épületek, épületrészek vagy különálló részek, amelyek jogszabályellenesen épültek.
Felsorolásszerűen meghatározza, hogy legalizálhatók:
- azok az épületek, amelyekre 2003. május 13. előtt ideiglenes építési engedélyt adtak ki,
- a fizetőkapuk, ideiglenes utak,
- az olyan épületek, amelyek akkor épültek, amikor még nem volt előírva építési engedély, és amelyekre a kataszterben nincs bejegyzett tulajdonjog.
Legalizálhatók továbbá:
- az A és B kategóriájú lakóépületek és gazdasági létesítmények, amelyekre kiadták az építési engedélyt, de a használatbavételi engedély megszerzésének határideje a törvény hatálybalépéséig lejárt,
- a föld alatti és föld feletti közművezetékek és infrastruktúrák, ha azok a kataszterben bejegyezhetők,
- azok az épületek, amelyekre a korábbi törvények alapján jogerős legalizálási határozat született, de még nem jegyezték be őket az ingatlan-nyilvántartásba.
Legalizálhatók azok az épületek is, amelyeket a korábbi törvény alapján vettek nyilvántartásba, amely a tulajdonjog bejegyzését tette lehetővé engedély nélküli épületekre, beleértve a telek tulajdonjogát is.
A rendelkezések vonatkoznak minden olyan épületre, amely beépíthető területen fekszik és látható a műholdfelvételeken vagy más hivatalos felméréseken, amelyeket a Térképészeti Ügynökség és a Köztársasági Geodéziai Intézet kezel.
Korlátozások és kivételek
A 2. cikk szerint az állami tulajdonban lévő földön álló, de közfelhasználásra tervezett, illetve közhasználatú területeken épült épületeket a törvény szerint nyilvántartásba veszik, de a tulajdonjogot a Szerb Köztársaság javára jegyzik be.
Ez vonatkozik például:
- természetvédelmi övezetekre (első és második védelmi zóna),
- kiemelten védett kulturális örökségre és világörökségi listán szereplő helyszínekre,
- közvizek területére, vasúti sávokra, ivóvízbázisok védelmi zónájára,
- állami utak kisajátítási övezetére.
A kisebb, szerkezetileg be nem fejezett objektumokat (pl. konténerházak, mobilházak, balloncsarnokok, autómosók, nyitott teraszok közterületen) csak nyilvántartásba veszik, de rájuk nem jegyeznek be tulajdonjogot.
Az állam nem garantálja a biztonságot
Az 5. cikk megerősíti, hogy az állam nem vállal felelősséget az épületek, épületrészek biztonságáért.
A tulajdonos kockázatként vállalja az ingatlan használatából eredő lehetséges károkat, és felelősséget visel a harmadik személyeknek okozott kárért.
A bejelentés és a határidők
A nyilvántartásba vétel digitális platformon történik, amelyet az ügynökség hoz létre, és amelyhez a helyi önkormányzatok is hozzáférnek.
A helyi önkormányzatnak 30 napja van, hogy átadja a digitális rendezési tervet az ügynökségnek.
Az érdeklődők elektronikus úton nyújtják be a kérelmet, minden egyes ingatlanra külön.
Ha a kérelem melléképületre vonatkozik, meg kell adni, hogy a főépület ugyanazon a telken áll-e.
A kérelem beadási határideje a törvény hatálybalépésétől számított 45 nap elteltével kezdődik, és 60 napig tart.
Ha az épület több lakást tartalmaz, előbb az egész épületet kell bejegyezni, majd a különálló lakásokat. Ha az építtető ismeretlen vagy nem elérhető, a szükséges dokumentumokat bármely érdekelt fél vagy hivatalos közös képviselő benyújthatja.
Díjak
A legalizálás költsége zónánként változik:
Belgrádban:
extra zóna – 1.000 €,
I. zóna – 800 €,
II–III. zóna – 300 €,
IV. zóna – 200 €,
V. zóna – 150 €,
VI. és egyéb zónák – 100 €.
100.000+ lakosú városokban:
extra és I. zóna – 500 €,
II. zóna – 250 €,
III. zóna – 150 €,
IV. és további zónák – 100 €.
50.000–100.000 lakosú településeken:
extra és I. zóna – 300 €,
II. zóna – 200 €,
III. és további zónák – 100 €.
50.000 fő alatti településeken és falvakban: 100 €.
Raktárak, gazdasági és melléképületek, illetve üzemcsarnokok esetében 500 m²-ig díjmentes, efelett 10 €/m² a díj.
Az ügynökségnek haladéktalanul ellenőriznie kell a dokumentációt, és értesítést kell kiadnia arról, hogy a tulajdonjog bejegyzésének feltételei teljesülnek-e.
