Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) október 1-jén, szerdán megvitatja a Szerbiában kialakult aktuális politikai válságot, továbbá szavazásra kerül egy, a fiatalok demokratikus mozgalmairól szóló jelentés is, amely külön említi a szerbiai diáktüntetéseket.
A Szerbia helyzetéről szóló vita a közgyűlés szeptember 30-án kezdődött őszi rendes ülésszakának elején került fel a napirendre, az aktuális politikai kérdésekről szóló általános vita keretében. Az „Ifjúsági mozgalmak a demokráciáért” című jelentés és határozat – amelynek előadója Jevgenyija Kravcsuk ukrán képviselő – október 1-jén délután lesz napirenden, írja a 021.rs.
A dokumentumtervezet olyan friss példákat sorol fel a tagállamokból, mint Szerbia, Ukrajna, Grúzia, Törökország, Szlovákia, Franciaország, Olaszország, Málta és az Egyesült Királyság.
A Szerbiáról szóló részben megemlítik, hogy a 2024 novemberében – az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlását követően – kirobbant tüntetések, amelyeket egyetemisták és fiatalok indítottak el, gyorsan szélesebb körű tiltakozássá alakultak a korrupció és az autoriter rendszer ellen. A demonstrálók, köztük sok diák és fiatal szakember, előrehozott választásokat, a miniszterek lemondását és átfogó korrupcióellenes reformokat követeltek.
A hatalom válaszként fokozta az elnyomást: letartóztatások, fizikai erőszak, médián keresztüli félretájékoztatás és a tüntetők megbélyegzése zajlott – áll a szövegben. Ennek ellenére a mozgalom kitartott, generációkat és társadalmi csoportokat egyesítve, az elmúlt évtized egyik legnagyobb polgári megmozdulását hozva létre a régióban.
A jelentés emlékeztet arra is, hogy 2025 márciusában és augusztusában az ET közgyűlésének jelentéstevői komoly aggodalmuknak adtak hangot a fokozódó elnyomás miatt, és felszólították a szerb hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a békés gyülekezéshez és a politikai véleménynyilvánításhoz való jogot.
2025 áprilisában körülbelül 80 szerb egyetemista kerékpárral tette meg az Újvidék és Strasbourg közötti 1400 kilométeres távot, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács képviselőivel találkozva szót emeljenek az elszámoltathatóság és a demokratikus értékek mellett.
A szerbiai tüntetéseket a dokumentumtervezet a nemzetközi ifjúsági szolidaritás példájaként is említi. Mint írják, ez az együttműködés a mai fiatalok politikai mozgósítóerejének egyik döntő jellegzetességévé vált.
„A szerbiai tüntetők például a grúziai fiatalok ellenállásából merítettek inspirációt. Tüntetési kézikönyveket, vizuális anyagokat, digitális eszközöket és stratégiákat fordítanak és adaptálnak országhatárokon átívelően. A közösségi média, a titkosított üzenetküldő alkalmazások és informális szövetségek lehetővé teszik, hogy a fiatalok valós időben tanuljanak egymástól, olyan polgári kultúrát teremtve, amely túlmutat a nemzeti határokon és az autoriter korlátokon” – áll a dokumentumban.
Az őszi ülésen külön vitát tartanak az újságírókra váró, különösen Ukrajnában és Gázában. A képviselőkhöz többek között Málta elnöke, Miriam Spiteri Debono, Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinján, valamint az ET főtitkára, Alain Berset is szól majd.
A napirenden szerepelnek még az alábbi témák is:
- A demokrácia, jogállamiság és inkluzív párbeszéd helyzete Törökországban
- Az orosz demokratikus erők helyzete
- Az ifjúsági demokráciamozgalmak
- A politikai pártok és demokrácia viszonya
Tárgyalják továbbá Magyarország kötelezettségvállalásainak teljesítését a tagsággal összefüggésben, valamint a Bulgáriával folytatott poszt-monitoring párbeszédet is.
Az 1949-ben alapított Európa Tanács a legnagyobb páneurópai emberi jogi szervezet, jelenleg 46 tagállama van. Szerbia 2003-ban – Szerbia és Montenegró államszövetség tagjaként – csatlakozott a szervezethez 45. tagállamként.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
