Sok fontos hír érkezett a héten, sokféle témában, mégis valahogy összefüggnek – többnyire azzal, hogy az amerikai elnök végrehajtja saját országának ellehetetlenítését. A legfontosabb hír természetesen a Netanjahu–Trump kettős (a sorrend nem véletlen, a vezető partner ENSZ-beli felszólalása sokkal erőteljesebb volt, mint a junior partneré) legújabb béketerve és ultimátuma. Bibi kinevezte Donaldot a Gázai Béketanács főnökének – már csak a békét kell(ene) valahogy kiharcolni (az utóbbi ige sem véletlen). Ha az ellenségnek ez nem tetszik, akkor Donald szerint a poklok pokla következik Gázában. (Mintha eddig már nem lenne ott.) Az már csak mellékes szórakozás, hogy Trump parancsára vádat emeltek James Comey volt FBI-igazgató ellen – és megígértek még jó sok vádemelést. Sőt, a szélsőjobboldali influenszerek közvélemény-kutatást tartanak fanatikus híveik körében, hogy ki legyen a következő áldozat: Obama, Hillary, Bill vagy Biden. Amíg el nem döntik, addig a republikánus kongresszusi többség bedöntötte saját szövetségi kormánya működését költségvetési törvény hiányában. Mindenesetre Trump új fehér házi bálterme tovább épülhet, miközben közel egymillió embert fizetés nélküli kényszerszabadságra küldenek – ha ugyan fű alatt ki nem rúgják őket.
Miután így felforrósodott a Nyugat és Trump eltörölte az éghajlatvédelmi programokat, Kína lépett a klímafront élére: 2035-re a csúcsértékekhez képest hét-tíz százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A másik jó hír, hogy Moldova ép ésszel Európa mellett szavazott, legalább Európa legelszigeteltebb részében megbukott az orosz propaganda. Lehet, hogy ők mindenki másnál jobban ismerik annak forrását és következményeit. – Átlapoztuk a világsajtót Prágától Madridig és Washingtontól Tokióig.
Gázai béketanács
Nehéz megemészteni Izrael jobboldali szélsőségesei számára, írja az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap Donald Trump amerikai elnök gázai béketervéről:
„Donald Trump terve olyan pontokat tartalmaz, amelyeket az izraeli szélsőjobboldal nehezen emészt meg. Például Izraelnek sem megszállnia, sem annektálnia nem szabad Gázát. A Gázai övezet etnikai tisztogatását is le kell állítani. »Senkit sem fognak kényszeríteni Gáza elhagyására« – áll a tervben. Donald Trump korábbi javaslata az volt, hogy Gáza lakosainak el kell hagyniuk az országot, hogy helyet teremtsenek egy »közel-keleti Riviérának«. Az amerikai elnök terve azt is előrevetíti, hogy a Gázai övezetben a hatalmat végül egy alapvetően megreformált Palesztin Hatóságnak kellene átadni, ami végső soron »hiteles utat« nyithat egy palesztin állam vagy legalábbis a palesztin önrendelkezés felé. Ez azt jelenti, hogy Netanjahunak két olyan ponttal kell majd egyetértenie, amelyeket pénteken az ENSZ-ben elfogadhatatlannak nyilvánított: a Palesztin Hatóság szerepe a Gázai övezet igazgatásában és egy palesztin állam kilátásai. Mindkét pont azonban homályosan van megfogalmazva és csak a távoli jövőben valósulhat meg. Benjamin Netanjahu valószínűleg egyetértett annak reményében, hogy úgysem lesz belőle semmi.”
A Hamásznak le kell tennie a fegyvert, írja az ugyancsak amszterdami de Telegraaf című legnagyobb holland konzervatív-populista napilap és így dicséri Trump gázai béketervét:
„Mindig is világos volt, hogy a gázai háború csak akkor ér véget, ha a Hamász elengedi a túszokat, leteszi a fegyvert és eltűnik a helyszínről. Ezek Trump tervének is lényegi pontjai, amelyet még egy Hamász-szimpatizáns, például Erdoğan török elnök is támogat. A terrorszervezet számára, amely megfogadta, hogy az október 7-i támadást Izrael megsemmisüléséig ismétli, nincs más kiút. Ha a Hamász elutasítja a javaslatot, a tervet akkor is terrormentes területeken hajtják végre, amelyeket az izraeli hadsereg ad majd át egy arab és iszlám országok vezette nemzetközi stabilizációs csoportnak, miközben Izrael folytatja a terroristák elleni harcát. A terv humanitárius segélyt és újjáépítést biztosít. Senkit sem fognak kényszeríteni Gáza elhagyására. A paktum Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok további normalizálódásához vezethet.”
Trump terve az egyetlen esély a békére, írja a barcelonai El Periódico című közép-baloldali napilap:
„Az Egyesült Államok által javasolt gázai béketerv ugyanannyi kétséget vet fel, mint a Trump által bejelentett kezdeményezések többsége. De a tervnek van egy erénye, amely minden kérdést felülmúl: ha teljes mértékben végrehajtják, az Izrael által elkövetett mészárlás végét jelentené. Az alternatíva a borzalom folytatása lenne. És ki lehet a felelős a civilek, nők és gyermekek folyamatos haláláért? Természetesen nem ez a legjobb terv, amit ki lehetett és kellett volna dolgozni a háború befejezésére és az összes felelős igazságszolgáltatás elé állítására. De ez az egyetlen, amely biztosíthatja, hogy három napon belül ne haljon meg több ember a Gázai övezetben és megkezdődhet a palesztin terület újjáépítése. Sőt, ha minden jól megy, talán meg is nyílhat az út egy kétállami megoldás felé, amelyben két ország békében és biztonságban élhet Jordánia és a Földközi-tenger között.”
Vádak az FBI korábbi igazgatója ellen
A New York Times című, 1851-ben alapított, 135 Pulitzer díjas liberális napilap így nyilatkozik erről:
„A vádirat rendkívüli jellegének megértéséhez egyszerűen jegyezzük fel a tényeket. Egy újonc Trump-hű ügyész, aki kevesebb mint egy hete van hivatalban, büntetőeljárást indított főnöke egyik leggyűlöltebb ellenfele ellen. Ezt nemcsak Trump közvetlen utasítására tette, hanem saját beosztottjai és elődei tanácsának ellenére is. A Comey elleni vádirat az eddigi legmesszebbre nyúló példa az amerikai kormány azon erőfeszítéseiben, hogy az igazságszolgáltatási rendszert saját céljaira használja fel. Az elnök kiterjeszti hatalmát, hogy országszerte korlátozza a közvéleményt.”
First Amendment Lager – egy merénylet margójára, írja erről a budapesti Élet és Irodalom című irodalmi és politikai hetilap:
„Az utolsó napi szentek földjén
Utah államban járunk, ahol a lakosság többsége az »utolsó napi szentek« és Jézus Krisztus kultusza körül kialakított mormon egyház tagja. Ezúttal sem tágítok az angol címtől, snobless oblige (igen, copyright Manes). Utah állam délnyugati sarkában, St. George városkában eltöltött este jutott eszembe [Hanák Andrásnak, a cikk írójának], amikor a hírcsatornákon megjelent, hogy a Charlie Kirk elleni merénylet gyanúsítottja, Tyler Robinson itt lakott transznemű társával. Egyszer csak felrémlett előttem egy este ebben a kisvárosban, úton a szomszédos Zion Nemzeti Park felé.
[…] Egy étteremben díjazott volt a Utah filet mignon sültje, amelyhez Jason, a helyi pincér a First Amendment Lager névre hallgató világos sört ajánlotta.
[…] A gyilkos kiléte és neve még ismeretlen volt, amikor a világ szinte minden szegletében, beleértve honunkat is, beindult a vádaskodás, a szellemi felbújtók minden skrupulust nélkülöző leleplezése.
[…] A bűnösök leleplezése némi alapot adhatott a merénylő által fel nem használt puskagolyók hüvelyére vésett feliratok némelyike, így a »hé, fasiszta, ezt kapd el« üzenet vagy a »bella ciao, bella ciao, bella ciao ciao ciao« refrén. Amikor Robinson két napra rá feladta magát, kiderült, hogy igazi Trump-hívő »MAGA«-családban nőtt fel, jó ideig a mormon egyház báránya volt. A felelősök kutatását kényszeresen végző progresszív szellemi udvar egy része ekkor azzal vágott vissza, hogy a merénylő bezzeg a ti kutyátok kölyke.
[…] Amikor Robinson megtudta, hogy Kirk a Utah Valley University campusára megy a Prove Me Wrong (Bizonyítsátok be, hogy nincs igazam) vitaprogrammal, rögvest vehemens ellenérzésének adott hangot családi és baráti körben.
[…] A First Amendment után következik a sorban a Second Amendment, az alkotmány azon kiegészítése, amely ma is minden amerikai számára biztosítja a fegyvertartás és fegyverviselés jogát.
[…] University of Pennsylvania-beli évfolyamtásam, Michael Smerconish a vezetéknevét viselő CNN-műsorban (magyar idő szerint miden szombaton délután 3 órakor látható) azt kérdezte, hogy a Kirk elleni merénylet egy sötét korszak végét jelenti-e, vagy egy még sötétebb korszak kezdetét. A csaknem negyvenezer szavazat többsége, a válaszolók 92 százaléka a rosszabb kor kezdetét jövendöli. Nincs okom másként látni a jövőt.
Nem látom a fényt az alagút végén: sok korsó First Amendment Lagert kell legurítani, mire esetleg kijózanodunk.”
Kína új klímacéljai
Hszi Csin-ping kínai elnök az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett videóüzenetében bejelentette országa új klímacéljait. A tokiói Asahi Shimbun ezt írja erről:
„Bár ez a cél túl alacsony Kína számára, amely a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért felelős, ez a bejelentés mindazonáltal fordulópontot jelent a világ második legnagyobb gazdasága számára, amely maga mögött hagyta a meredeken növekvő kibocsátások szakaszát.”
A pekingi China Daily című, angol nyelven megjelenő állami napilapnak ez a véleménye:
„Kína fokozott erőfeszítései pont a megfelelő időben érkeznek. Inspirálóak a klímaváltozás elleni globális küzdelemre, amelyet Trump amerikai elnök nemrégiben »csalásnak« nevezett.”
Netanjahu az ENSZ-ben
A londoni Al Quds AL-Araby című független arab nyelvű napilap rámutat arra, hogy:
„… Mahmúd Abbász palesztin elnöknek megtiltották a belépést az Egyesült Államokba, ezért kénytelen volt beszédét digitális úton elmondani. Netanjahu viszont vad fenyegetéseket fogalmazhatott meg a helyszínen, az ENSZ ülésén.”
A római La Repubblica című, korábban szociáldemokrata, most liberális napilap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ENSZ-közgyűlésen, New Yorkban mondott beszédét így látja:
„A Világgyűlésen (ez az Egyesült Nemzetek Szervezete, bármennyire is túlzottan és hatalom nélküli módon használják ezt a kifejezést) Netanjahu úgy beszélt, mint egy törzsfőnök. Mintha a kontextus nem számítana, mintha az a gondolat, hogy vannak nemzetek feletti érdekek is, az emberi jogok definíciója szerint élő emberek, és ezért mindenkit megillet, hogy az ENSZ megalapítása óta az emberek idejöjjenek, hogy megpróbálják – legalábbis megpróbálják! – a konfliktusok rendezését és a gyűlölet lecsillapítását. Manapság az emberek nem azért mennek az ENSZ-be, hogy beszéljenek a világgal, hanem hogy keményen szembeszálljanak vele. Pont úgy, mint ahogy azt egy másik, nála sokkal nagyobb törzsi vezető tette néhány nappal korábban: Donald Trump. Hogy megsértsenek vagy kigúnyoljanak másokat, hogy fecsegés és illúziók ballasztjának tüntessék fel őket, hogy egy régi ideológiai akadállyá redukálják őket, semmivé, ami visszatarthatná a nemzetet, kivéve azokat az olyan entitásokat, amelyek valóban felhatalmazást kaptak a cselekvésre (és a háborúra): Nagy Izrael, Nagy Amerika és Nagy Oroszország.”
Újra ENSZ-szankciók Irán ellen
Közel tíz évvel az Iránnal kötött történelmi jelentőségű nukleáris megállapodás után most ismét szankciókat szabott ki az ENSZ Irán ellen az ország nukleáris programjával kapcsolatban – amelyet Trump bombázói állítólag „teljes mértékben megsemmisítettek”. A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja így kommentálja a helyzetet:
„Néhány szakértő szerint az ENSZ-szankcióknak csak csekély hatásuk lesz, mivel a különféle amerikai szankciók Iránt már így is meggyengítették gazdaságilag. Aggodalomra ad okot azonban, hogy Irán nukleáris programjának nemzetközi ellenőrzése most még nehezebbé válhat. Ha Irán megkezdi az amerikai támadások által megrongált létesítmények újjáépítését, az további feszültségeket okozhat. A nemzetközi közösségnek ezért szoros figyelemmel kell kísérnie a helyzet további alakulását.”
Az egyesült arab emírségekbeli Abu-Dzabiban megjelenő The National című, állami tulajdonú angol nyelvű napilap a következőket ajánlja:
„Most, hogy minden fél tárgyalóinak lényegében a nulláról kell kezdeniük, új ötletekre van szükség. Míg Teherán számíthat a globális Dél egyes országainak diplomáciai támogatására, a valóság az, hogy évekig tartó problematikus politikája után Irán elszigetelődött. Ráadásul Irán gazdasági jövője a nyugati országok hatalmas gazdaságától és pénzügyi rendszerétől függ. Tágabb értelemben a nemzetközi közösség senkinek sem válik hasznára, ha egy ország vezetése úgy dönt, hogy nukleáris programját titokban viszi tovább.”
Az EU visszaállítja az Irán elleni nukleáris szankciókat, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Az Irán nukleáris programjával kapcsolatos ENSZ-szankciók visszaállítását követően hétfőn az Európai Unió is újra életbe léptette szankcióit. A tagállamok tanácsa visszaállította az összes olyan határozatot, amelyet 2015-ben, a Teheránnal kötött nukleáris megállapodás hatálybalépésekor felfüggesztettek. Ez az urándúsításra és -feldolgozásra, ballisztikus rakétákra és az energiaszektorra vonatkozó átfogó kereskedelmi korlátozásokat érinti. Ezenkívül vagyon- és üzleti zárolásokat vezettek be több tucat személy és szervezet ellen.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap jelentette be a határozatot, kijelentve, hogy ez »nem jelentheti az Iránnal folytatott diplomácia végét a nukleáris kérdésben«. Hozzátette, hogy »továbbra is együttműködik minden érintett féllel, beleértve Iránt is, a tárgyalásos megoldásra irányuló politikai és diplomáciai erőfeszítések támogatása érdekében«. […] A most újra életbe léptetett szankciók egyrészt az ENSZ 2006 óta hozott határozatainak közvetlen végrehajtását, másrészt a 2012 márciusában bevezetett szélesebb körű európai büntetőintézkedéseket érintik. Az atomprogram mellett az iráni rezsim legfontosabb bevételi forrását, nevezetesen a fosszilis tüzelőanyagok és a petrolkémiai termékek kereskedelmét is érintik. Például az iráni nyersolaj és termékeinek importja teljes mértékben tilos, akárcsak az ország petrolkémiai iparába történő befektetések és az ahhoz szükséges kulcsfontosságú technológiák szállítása. Mindegyik esetében hosszú listák léteznek a tiltott alkatrészekről.
Ennek azonban a gyakorlatban csekély hatása lesz, mivel az európai vállalatok már alig tartanak fenn üzleti kapcsolatot iráni partnerekkel az Egyesült Államok 2018-as nukleáris megállapodásból való kilépését és az Egyesült Államok másodlagos szankciókkal való fenyegetését követően. Az ENSZ adatai szerint az EU-ba irányuló iráni olaj- és olajtermék-import értéke 2024-ben mindössze 6,4 millió dollár volt.
A visszaállított szankciók a közlekedési ágazatot is érintik. Az Iráni Állami Hajózási Társaság (IRISL) által ellenőrzött hajóknak tilos a be- és kirakodás a tagállamok kikötőiben. Vagyonukat be kell fagyasztani. A tiltott árukat szállító teherszállító repülőgépek nem szállhatnak le az EU-ban, és ott nem is szolgálhatják ki őket. A határozat az Iszlám Forradalmi Gárda tagjait is érinti. Az ellenőrzésük alatt álló összes vagyont be kell fagyasztani. Az egyedi szankciók a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos nukleáris tevékenységekben részt vevő magánszemélyekre és szervezetekre vonatkoznak. Sokuknak Németországban is volt irodája.”
Moldovai választások
Miután csaknem az összes szavazatot megszámolták, kiderült, hogy Sandu moldovai elnök pártja csaknem 50 százalékot kapott, így megvédte többségét. A bukaresti Evenimentul Zilei című, korábban fizikai, ma már kizárólag online újság így összegzi az eredményeket:
„A szavazás olyan ítéletet hozott, amelyet senki sem változtathat meg. Kifejezte egy nép akaratát, hogy megszabaduljon az orosz agressziótól és hivatalosan Európa részévé váljon. A polgárok megértették, hogy a demokráciát szavazólapokkal kell védeni – nem beszédekkel. Orosz beavatkozás? Természetesen létezett, néha hazafias szlogenekbe csomagolva, néha pénzes borítékokban. De egy érett köztársaság nem a veszélyek listájára alapozza állami politikáját. Moldovának ma több van, mint egy választási eredmény: jövője van.”
A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap elemzése szerint:
„Földrajzilag Moldova Ukrajnával és Romániával határos. Három év elteltével egyértelmű, hogy egyre több moldovainak elege van a háborúból. Az ország eddig a legtöbb ukrán menekültet fogadta be más európai országokhoz képest. Moszkva a maga részéről mindent megtett, hogy Oroszország javára befolyásolja a választások eredményét. Moldova már régóta geopolitikai vita tárgyává vált – akár akarja ezt, akár nem.”
Megőrizte parlamenti többségét az EU-párti PAS [Partidul Acƫiune şi Solidaritate azaz Cselekvés és Szolidaritás Párt] Moldovában, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A moldovaiak vasárnap döntő fontosságú parlamenti választásokon szavaztak az ország jövőjéről, amely a voksolás előtt két utat mutatott az Oroszország és az Európai Unió »közé szorult« ország lakói számára.
A Hotnews élő hírfolyama alapján egyértelmű győzelemre számíthat a 2021-ben kormányra került EU-párti Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), amely a második ciklusát töltő köztársasági elnök, Maia Sandu pártja is. A szavazatok szinte teljes összeszámlálása után ugyanis a PAS a szavazatok több mint 50 százalékával vezet, megelőzve az oroszbarát Hazafias Blokkot (BP), mely a voksok kevesebb mint 25 százalékával rendelkezik. Vagyis jelen állás szerint Maia Sandu pártja – megőrizve többségét – 55 helyet szerzett a 101 tagú parlamentben, kevesebbet, mint a jelenlegi 61.
Az előrejelzések alapján a Hazafias Blokk 26, a 2025-ben alapított, szavak szintjén EU-párti, de orosz befolyás alatt álló Alternatíva Blokk 8, a Mi Pártunk és a Demokratikus Otthon Párt 6 mandátummal rendelkezik majd.
[…] Amint arról a Népszava is beszámolt, ez a szavazás Európa nagy geopolitikai tesztje, és példátlan erejű dezinformációs kampány és információs háború közepette került rá sor. A tét Európa számára is nagy. – »Oroszország azt próbálja tenni Moldovával, amit Irán tett Libanonnal. És ismét, ez esetben sem elégséges a nemzetközi reakció. Európa már elvesztette Grúziát, Belarusz is évek óta az Oroszországtól való teljes függőség felé halad, Európa nem engedheti meg magának, hogy Moldovát is elveszítse« – jelentette ki szerdán az ENSZ-ben elhangzott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.“
Amerikai shutdown
Az amerikai Szenátusban kudarcot vallott a kormányleállás elkerülésére tett kísérlet (amit a Képvisleőház korábban elfogadott). A hongkongi Takungpao című állami napilap így magyarázza ezt:
„A költségvetési válságban Washingtonban a két nagy párt egymást hibáztatja. A demokraták különösen vonakodnak engedményeket tenni az egészségügyi szektorban. A republikánus Trump viszont ezt a lehetőséget arra akarja kihasználni, hogy elbocsátásokat hajtson végre a közszolgáltatásban. A korábbi költségvetési válságokkal ellentétben az amerikai gazdaság ezúttal ezért valószínűleg súlyos károkat fog szenvedni. Ha a légiforgalmi irányítók fizetés nélküli szabadságra kényszerülnek a költségvetés befagyasztása miatt, az tömeges járattörléseket és késéseket fog eredményezni az ország repülőterein. A komoly tárgyalások helyett az amerikai elnök mesterséges intelligencia által generált videót terjesztett, amelyben vezető demokraták ellen gúnyolódik.”
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap szkeptikus a kompromisszumot illetően:
„Kicsi az esélye annak, hogy a két párt olyan kompromisszumra jusson, amelyet a demokrata aktivisták döntő győzelemnek tekintenének. A párt bázisa mégis azt akarja, hogy harcoljanak – még akkor is, ha ez a kormány túszul ejtését jelenti. Ez nem jelenti azt, hogy egyedül a demokraták felelősek a leállásért. A republikánus vezetők tudták, hogy a kormány működtetéséhez demokrata szavazatokra lesz szükségük. De kevés érdeklődést mutattak komoly tárgyalások iránt.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
