Az Európai Unió annyi pénzt fektetett be Szerbiába, hogy minden harmadik házon ott kellene lobognia az uniós zászlón – hangzott el ma az „EU külpolitikája a Nyugat-Balkánon” című panelbeszélgetésen, ahol arra is rámutattak: sem Brüsszel, sem Belgrád nem tekint jelenleg komolyan Szerbiára mint az Unió lehetséges tagjára.
A Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke, Vladimir Međak, a Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Központja (ISAC Alapítvány) éves konferenciájának keretében tartott beszélgetésen elmondta: 2014-ben, amikor Szerbia csatlakozási tárgyalásait megkezdték, a tárgyalódelegáció politikai és gazdasági kihívásokat azonosított az uniós integráció folyamatában, írja az N1.
A gazdasági kihívás az volt, mennyibe kerül majd az integráció – a becslések szerint 15 és 25 milliárd euró közé –, míg a politikai kihívás Koszovó kérdése volt.
„Most viszont már hat olyan terület van, ami kihívást jelent, és Koszovó már nem is a legfontosabb ezek közül” – mondta Međak, hozzátéve, hogy ezek a demokráciára, a jogállamiságra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a szervezett bűnözésre és a korrupcióra vonatkoznak.
„Sokan azt kérdezik, miért nem támasztanak más országokkal szemben is feltételként szabad és tisztességes választásokat. Azért, mert másutt nem manipulálják a választásokat” – jegyezte meg Međak, aki a Szerbia által elfogadott reformprogram hiányosságaira is rámutatott.
Szerbia legnagyobb problémája – mondta – a külpolitikai összehangolás hiánya, különösen az EU Oroszországgal, Kínával, Venezuelával és Mianmarral kapcsolatos politikájával.
„Belgrád olyan kötelezettségeket vállalt ebben a dokumentumban, amelyeket már 2009-ben teljesítenie kellett volna – vagyis fél munkakorszakkal ezelőtt” – fogalmazott Međak.
A szakember szerint amikor a térség növekedésének tervéről mint „játékszabály-változtató eszközről” és a reformagenda elfogadásáról beszélnek, Szerbia esetében az igazi fordulópont november 1-je volt, amikor leszakadt az előtető, és 16 ember életét vesztette.
„A reformprogramban semmi lényeges nincs, azon kívül, hogy szerepel benne az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) és a választói névjegyzék” – mondta Međak.
Hozzátette: a hatalom által ellenőrzés alatt tartott sajtó miatt a nyilvánosság nem tudhatja, hogy Szerbia az Európai Unió forrásaiból is megépíthette volna a gyorsvasút saját szakaszát Szabadkáig – a beruházás 330 millió euróba került volna, amelyből 60 milliót az Unió fedezett volna.
„A fennmaradó 270 millió euró pedig kedvezményes hitelből is előteremthető lett volna, természetesen közbeszerzés útján” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nem a kínai cégekkel van problémája, hanem azzal, ahogyan a szerződéseket megkötötték, illetve ahogyan ezekkel megkerülték az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodást.
Az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) elemzője, Adnan Ćerimagić rámutatott: a térségben mindössze két ország, Montenegró és Albánia mutat határozott elkötelezettséget az európai út mellett, ezért Brüsszel megbízható partnereknek tekinti őket.
„Lehetséges, hogy Észak-Macedónia is felzárkózik, ha sikerül rendeznie a vitát Bulgáriával, és összehangolja külpolitikáját az EU-éval, nekünk, többieknek viszont előbb saját magunkkal kellene megállapodnunk” – fogalmazott Ćerimagić.
„Az Unió nem tud mesterségesen ambíciót teremteni a tagjelölt országokban. Ha ez a törekvés otthon hiányzik, Brüsszel nem tudja helyettük megteremteni” – tette hozzá.
Szerinte sem az EU-ban, sem Szerbiában senki nem gondolja komolyan, hogy Szerbia a közeljövőben az Unió tagjává válhat.
„Mindig úgy szoktam ezt szemléltetni, hogy Moldovát, Ukrajnát, Albániát és Montenegrót látom a lépcsőkön felfelé haladni, a lépcsők tetején pedig ott várja őket valaki Brüsszelből. A másik oldalon viszont Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Észak-Macedónia vagy lépkednek felfelé a lépcsőn, csak épp fent senki sem várja őket, vagy pedig állnak egy helyben ugyanazon a lépcsőfokon” – mondta Ćerimagić.
Međak erre tréfásan úgy reagált: „Szerbia inkább leült a lépcsőre, és arra vár, hogy fentről jöjjenek le hozzá – közben még sértődötten reklamál, amiért feltételeket szabnak neki, és rendreutasítják, amiért nem teljesített valamit.”
A Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet munkatársa, Frauke Ziebas hangsúlyozta: az ukrajnai háború új lendületet adott az EU keleti partnerségi politikájának és a Nyugat-Balkán bővítésének is.
„Beszéltek a fokozatos integrációról, de magán az EU-n belül sincs egyetértés abban, mit is jelent pontosan ez a fokozatosság” – mondta Ziebas, hozzátéve, hogy gyakran még az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontja sem egyezik meg.
Illusztráció (AI/ChatGPT)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
