Megkezdődött a szerb Plazma keksz gyártása a nigériai Lagosban. A Bambi vállalat vezérigazgatója, Dragan Stajković a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy a termelés Požarevacon kívül zajlik. Hozzátette, hogy Nigéria egy növekvő piac, fiatal lakossággal, amely igényli az autentikus termékeket. A kekszet a nigériai piac igényeihez igazították – helyi alapanyagokat és csomagolást használnak, így az íze is eltérő.
A szerb ipar egyik szimbóluma most az afrikai nap alatt sül. Azon a kontinensen, ahol új középosztály születik, és a népesség gyorsabban nő, mint bárhol a világon, egy szerb márka gyárat nyit, és ezzel megmutatja, hogy a kisebb szereplők is képesek nagy szerepet játszani. Ez a lépés egyszerre bátor és kockázatos – a kérdés az, vajon a požarevaci Plazma képes lesz-e globális trenddé válni.
Bár a Plazmát már évek óta több mint 30 országba exportálják világszerte, ez az első alkalom, hogy a kekszet Szerbián kívül is gyártják.
„Mi a Coca-Cola Hellenic vállalatcsoport részei vagyunk, amely már 75 éve jelen van Nigériában. Ők az egyik legnagyobb vállalat az országban. Nigéria egy növekvő piac, fiatal lakossággal, amely autentikus termékeket akar” – mondta Stajković.
Hozzátette, hogy a vállalat a požarevaci gyárban történt tűzeset után is tovább növekszik, méghozzá nem csupán regionális környezetben.
Érdekes adat, hogy Nigériában a családok napi élelmiszer-költségvetése mindössze négy font. Ennek tudatában Stajković elmondta, hogy a terméket a nigériai piacra szabták, helyi alapanyagokat használnak, és a csomagolást is ehhez igazították.
„A nigériai Plazma keksz íze más – ez nem újdonság. Sok vállalat igazítja termékeit a helyi piac ízléséhez. A legfontosabb, hogy ragaszkodtunk a nálunk érvényes minőségi előírásokhoz, majd ehhez igazítottuk a gyártást a nigériai szabályozások szerint” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
A gazdasági jelentések Nigériában elsősorban az inflációra figyelmeztetnek, amely valóban komoly probléma: jelenleg mintegy 25 százalék. Emellett a magas kamatlábakra is felhívják a figyelmet, amelyek idén októberben, öt év után először kezdtek csökkenni.
Stajković szerint már hozzászoktak az inflációs ingadozásokhoz – Nigériát korábban válság sújtotta, de most stabilabb a helyzet. Mint mondta, éppen ezek voltak azok az okok, amiért a vállalat piacra lépése két-három évig tartott. Ez idő alatt az ország lakossága 205 millióról 237 millióra nőtt.
Hozzátette, hogy jelenleg Kínával is tárgyalásokat folytatnak a piacra lépésről, de egyelőre elemzéseket és piackutatásokat végeznek.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
