Az Európai Unió azt tervezi, hogy a Nyugat-Balkán területén két „AI gyárat”, pontosabban mesterséges intelligencia-fejlesztő központot hoz létre, amelyek közül az egyik Szerbiában fog működni.
Ezt a hírt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be a tiranai „Nyugat-Balkán – EU” befektetési fórum megnyitóján, kiemelve, hogy a létesítmények Szerbiában és Észak-Macedóniában épülnek, írja a NIN.
Szakértők hangsúlyozzák, hogy egy mesterséges intelligencia-fejlesztő központ létrehozása a térségünkben nagy támogatást és ösztönzést jelent majd a szerb gazdaság tevékenységeinek fejlesztéséhez.
Néhány szakértő üdvözli Brüsszel törekvését, hogy Szerbia integrálódjon az EU ellátási láncaiba, ugyanakkor kiemelik, hogy az Európai Bizottság politikája következetlen, hiszen például a szerb acélexport esetében kvótákat növelnek és szankciókat vezetnek be. Ursula von der Leyen nyilatkozata várható módon felkeltette a nyilvánosság figyelmét, ugyanakkor felvetette a kérdést, valójában mire szolgálnak azok az „AI gyárak”, amelyekről beszélt.
Mire szolgálnak az „AI gyárak”?
Lényegében adatfeldolgozó és fejlesztő központokról van szó, ahol algoritmusokat képeznek és a gazdasági szektorban fejlesztik a mesterséges intelligencia alkalmazását. Az „AI gyár” adatközpontokból, fejlesztői laboratóriumokból és gépi tanulásra alkalmas infrastruktúrából áll, ami magas adatátviteli sebességet és stabil energiaforrásokat igényel.
Brüsszel terve szerint 2026 végéig Európa-szerte 15 mesterséges intelligencia-gyárat építenek, valamint több antennát, amelyek szuperszámítógéphet kapcsolódnak, optimalizálva a mesterséges intelligenciára, és összekötve a fejlesztő központokkal. Egy ilyen antenna Szerbia területén lesz. Az antenna alapvetően egy helyi hozzáférési pont, azaz hub, amely kapcsolatban áll a fő AI központokkal, vagyis az „AI gyárakkal”, amelyek távoli hozzáférést biztosítanak az erőforrásokhoz.
„Ez lehetővé teszi a Nyugat-Balkán hat országában működő vállalatok számára, hogy kapcsolódjanak az AI gyárakhoz. Ez azt jelenti, hogy a régió vállalatai hozzáférhetnek az európai mesterséges intelligencia-infrastruktúrához” – emelte ki Ursula von der Leyen.
Hozzátette, hogy tíz évvel ezelőtt Európa lemaradt a globális számítástechnikai versenyben, mindössze egy szuperszámítógéppel volt jelen a világ legjobb tíz között, ma azonban stratégiai befektetéseknek köszönhetően négy ilyen szuperszámítógép van a világ élmezőnyében, amelyeket az európai mesterséges intelligencia-megoldások fejlesztésére használnak.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU egész kontinensen „AI gyár” hálózatot épít ki, ahol vállalatok és startupok fejleszthetik, képezhetik és alkalmazhatják az új generációs mesterséges intelligencia-modelleket.
Miért Szerbiában épül „AI gyár”?
Bojan Stanić, a Szerb Kereskedelmi Kamara Stratégiai Elemzések, Szolgáltatások és Nemzetköziesítés Szekciójának igazgatóhelyettese a NIN-nek elmondta, hogy teljesen logikus, hogy az EU éppen hazánkat választotta az „AI gyár” felépítésére.
„Szerbia élen jár a mesterséges intelligencia fejlesztésében a régióban. Újvidéken működik az állam által létrehozott Szerb Mesterséges Intelligencia Kutató-Fejlesztő Intézet is. Egy ilyen központ megnyitása a térségünkben rendkívül fontos a vállalatok számára, hiszen így lehetőségük nyílik üzleti tevékenységük fejlesztésére a mesterséges intelligencia alkalmazásával és a fejlett technológiák implementálásával” – magyarázza Stanić.
A NIN beszélgetőpartnere kiemelte, hogy bár az Európai Unió támogatja a szerb gazdaság fejlődését, ugyanakkor olyan lépéseket is alkalmaz, amelyek következetlen hozzáállást eredményeznek hazánkhoz.
„Szerbia számára mindenképp jó hír, hogy AI gyár épül a térségünkben, ugyanakkor nem kedvező, hogy Brüsszel csökkenteni tervezi kvótáinkat és növelni az acélexport vámját. Ehelyett kívánatos lenne, hogy az EU legalább gazdasági szempontból kiegyenlítettebb irányt képviseljen Szerbia felé” – véli Stanić.
Aleksandar Stevanović közgazdász szerint az Európai Uniónak konkrétabban kellene bemutatnia, milyen hasznot hoz a szerb gazdaságnak az, hogy „AI gyár” épül a térségünkben.
„Európa jelentősen lemarad az IT szektor és a mesterséges intelligencia fejlesztésébe történő befektetések terén az USA-hoz és Kínához képest. Úgy tűnik, az ‘AI gyárak’ építése annak a kísérlete, hogy közelebb kerüljenek hozzájuk” – véli a NIN interjúalanya.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
