A Nova.rs portál szerkesztője, Vojislav Milovančević a gázhelyzetről beszélve elmondta, hogy szerinte most úgy próbálnak történetet kreálni, hogy a helyzet kilátástalannak tűnjön, így az elnök majd megmentőként léphet fel.

Ahogy fogalmazott: „Úgy tűnik, most úgy alakítják a történetet, hogy a helyzet kilátástalan legyen, és a végén az elnök jelenjen meg megmentőként.”

„Természetesen tárgyalni kell az oroszokkal, de én már tegnap felhívtam a figyelmet Ana Brnabić nyilatkozatára, aki azt mondta, reméli, hogy Vučić rendelkezik valamilyen megoldással. Aztán Dubravka Đedović Handanović is ugyanezt mondta. Nem értem, miért van szükség rátok, ha Vučić mindent el tud intézni… – viccet félretéve, úgy tűnik, hogy ezt a helyzetet most magasabb szintre emelik, hogy a végén Vučić találjon megoldást. A helyzet drámai, ez igaz, de van megoldás. Ursula von der Leyen elmondta, hogy az EU rendelkezik mechanizmusokkal, hogy segítsen Szerbiának. A másik probléma viszont az, hogy Szerbia nem akarja összehangolni külpolitikáját az EU-val” – mondta Milovančević.

Az újságíró hozzátette: „Ha nem ilyen lenne a helyzet, és földrajzilag sem lennénk korlátozva, úgy gondolom, akkor sem létezne jobb rendszer, amely felé Szerbiának törekednie kellene, mint az EU. Megoldás létezik, az EU-ban van, de úgy vélem, az elnöknek ez nem túl kedvező, mert az EU-hoz való közeledés nemcsak a gázprobléma megoldását és a külpolitikai összehangolást jelenti, hanem belső reformokat is, amelyek a hatalma végét jelenthetnék.”

Milovančević szerint „mindenesetre a NIS-szel kapcsolatban szabad kezet kapott a kormány”.

„A hatalmon lévők január 1-ig valószínűleg még számolgatnak. De nem emberek, hanem csak egyetlen ember foglalkozik mindennel – minden elismerésem, hogy mindent is el tud intézni, a futballtól, kosárlabdától kezdve a gázig. Úgy tűnik, most valamilyen játékot játszanak, amelyben az oroszoknak azt mondják: »Biztos, hogy január 1-ig semmit sem államosítunk«, majd január 1. után megnézik, mit tegyenek a NIS-szel.”

Az újságíró Európai Parlament Szerbiáról szóló határozatáról is beszélt.

„Ha Szerbia nem lenne demokratikus állam, bárki, aki nem ismeri Szerbiát, és elolvassa a jelentést, erre a következtetésre juthatna. Ha nem is a legsúlyosabb EP-jelentésről van szó a szerbiai helyzet kapcsán, tegnap Borko Stefanović elmondta, hogy Európában már elkezdték elkülöníteni a szerb hatalmat Szerbiától” – zárta Milovančević.

Vesić, Momirović, Kričak és a hangágyú is az Európai Parlament elé kerülő Szerbia-határozatban