Szinte minden nagy kereskedelmi lánc gondolkodik azon, hogy bezárja egyes üzleteit Szerbia-szerte, ami közvetlen következménye Aleksandar Vučić gazdasági intézkedéseinek, különösen a kereskedelmi árrések korlátozásának. Több száz ember elbocsátása várható, tudta meg a Vreme.
„Ezek csodálatos intézkedések, amelyek hozzájárulnak majd polgáraink milliói életének javulásához. Ezek az ő követeléseik gyümölcsei, és arra kérem önöket, továbbra is jelezzék, mit tehetünk még, hogy együtt haladjunk a változások felé”, így jelentette be Vučić augusztus végén a gazdasági intézkedéscsomagot, amelynek legfőbb eleme a mintegy 20 000 élelmiszer- és egyéb termék árrésének korlátozása volt.
A minimálbér emelését és a villanyszámlához kapcsolódó kedvezményeket is tartalmazó csomagot az elnök úgy mutatta be, mint a szerb állampolgárok életszínvonalának jelentős jobbítását. Néhányan azonban éppen ezek miatt az intézkedések miatt elveszíthetik állásukat. A Vreme forrásai szerint az árréskorlátozás közvetlen hatására szinte minden nagy kereskedelmi lánc az üzletek egy részének bezárásáról döntött, ami több száz munkahely megszűnéséhez vezet.
Lakat kerül az üzletekre, az alkalmazottak a munkaközvetítőben kötnek ki
A Vreme értesülései szerint a Gomex üzletlánc már három boltot bezárt Novi Pazarban, egyet Čačakon, és kettőt Zlatiboron.
Korábban a vállalat alapítója, Goran Kovačević is távozott a cégtől – őt a sajtó évek óta őszinte, szókimondó emberként ismerte. Bár hivatalosan bejelentették, hogy Kovačević önként vonult vissza, a szerkesztőséghez közel álló források szerint valójában nyomás hatására távozott, mivel nem értett egyet a kormány gazdaságpolitikájával, és nyilvánosan is bírálta azt.
A Gomex további költségcsökkentést tervez, és novemberig összesen 15 üzletet zár be, főként Kragujevacon, Novi Pazarban, Palánkán, valamint egy boltot Belgrádban is.
A bezárásokat a boltok bejáratán elhelyezett tájékoztatások is megerősítik: az ajtókon rövid üzenet áll, hogy az üzlet zárva van, ám okát nem tüntetik fel. Ha az üzlet ideiglenesen vagy véglegesen zár be valamilyen hatósági ellenőrzés vagy felügyelőségi döntés miatt, az információt fel kellene tüntetni.
Nem hivatalos információk szerint a DIS is hasonló lépésre kényszerült: bezárja belvárosi boltját, valamint két másik egységét más belgrádi kerületekben. A Mercator az év végéig több tucat üzletet zár be, ami tömeges elbocsátásokhoz vagy áthelyezésekhez vezet, míg a Delhaize tíz bolt bezárását tervezi.
A Vreme minden érintett láncot megkeresett, ám a cikk megjelenéséig egyikük sem erősítette meg és nem is cáfolta az információkat.
A cikk megjelenése után az Idea a következőket válaszolta a hetilapnak:
„A kiskereskedelmi üzletág sajátossága, hogy folyamatosan történnek bezárások a nem jövedelmező üzletek esetében, miközben új egységek nyílnak vagy a meglévők felújításra kerülnek, hogy a vásárlóinknak nyújtott szolgáltatás minél magasabb színvonalú legyen. Ennek bizonyítéka, hogy három hónappal ezelőtt felújítottuk a šabaci Idea Centar és Idea Super üzletet, és ebben a hónapban új boltot nyitottunk a belgrádi Gročani utcában.”
Hozzátették: „Az üzletek bezárásának oka nem mindig a negatív üzleti eredmény – az is előfordulhat, hogy lejárt az ingatlan bérleti szerződése, a megújítás ára kedvezőtlen, vagy találtak jobb, alkalmasabb helyet.”
Csökkent-e a vásárlóerő?
Az üzletek bezárását egyesek a vásárlóerő csökkenésével is magyarázzák. Azonban Saša Đogović közgazdász a Vreme hetilapnak azt mondta, hogy a forgalom nem csökkent drasztikusan, bár elmarad a várakozásoktól.
„Úgy gondolom, az üzletek bezárása az árréskorlátozás közvetlen következménye” – mondja Đogović. – „A kereskedelmi láncok egyszerűen a legkevésbé jövedelmező egységeiket zárják be, hogy költséget spóroljanak, és túléljék azt az időszakot, amíg a korlátozások érvényben maradnak.”
A költségeket tovább növelte a villany megdrágulása és a minimálbér emelése is.
„Ha a kereskedők nem emelhetik az áraikat – ami ezek között a körülmények között várható –, akkor költségcsökkentéshez nyúlnak” – tette hozzá a közgazdász. – „Ennek következtében a legalacsonyabb bérért dolgozók ugyan örülhetnek a minimálbér emelésének, de sokan közülük a munkaerőpiacon találhatják magukat.”
Đogović korábban is rámutatott, hogy ez az intézkedés csak rövid távon hoz politikai hasznot a hatalomnak, ám hosszú távon a fogyasztók rosszul járnak.
Az állam két évvel ezelőtt már átvilágította a kereskedelmi láncokat. A Statisztikai Hivatal elemzése azonban nem igazolta a kormány narratíváját: a húsz legnagyobb kereskedelmi lánc – amelyek a piac 83 százalékát fedik le – átlagos bruttó árrése mindössze 14,6 százalék volt.
Vučić azonban figyelmen kívül hagyta ezeket az eredményeket, és 2024 októberében azt nyilatkozta:
„Megállapítottuk, hogy a négy legnagyobb kereskedelmi lánc 2016 és 2023 között a bruttó árrését 19 százalékról 36 százalékra emelte – szinte megduplázta.”
A kormány ezután új elemzést kért, ám – a Demostat szerint – az árréskorlátozásról szóló döntést még azelőtt meghozták, hogy az új vizsgálat befejeződött volna.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
