Zlatiboron és környékén a legmagasabb várható élettartam Szerbiában. Itt az átlag életkor körülbelül 77 év, míg az észak-bánáti körzetben élnek a legrövidebb ideig a szerbiai polgárok, itt az átlag életkor 73,7 év – derül ki a dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet 2024-re vonatkozó legfrissebb egészségügyi-statisztikai évkönyvéből.
Az adatok azt is megmutatják, hogy a nők Sevojno városában élnek legtovább, 82,3 évet, míg a férfiak Bujanovacban, átlagosan 76,6 évet.
Hogy mi áll valójában ezeknek a különbségeknek a hátterében – a tengerszint feletti magasság, a levegő minősége, az életmód és táplálkozás, a demográfiai viszonyok vagy az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége – azt a Blic számára dr. Vladimir Kovčin onkológus professzor és dr. Petar Borović kardiológus magyarázta el.
Dr. Vladimir Kovčin már az elején kiemelte, hogy a szív- és érrendszeri betegségek a legvalószínűbb oka a rövidebb életkornak. Az egyes szerbiai régiók közötti különbségek több okra is visszavezethetők. A Zlatibori körzetben az emberek valószínűleg a tiszta környezet miatt élnek hosszabb ideig: a levegő nem szennyezett, az élelmiszer tiszta, és nincs stressz – jegyzi meg.
Sok zsíros és nehéz étel, rövidebb élet
Észak-Bánátban a klimatikus viszonyok mellett Kovčin kiemeli a táplálkozási szokásokat is, amelyek Vajdaságban kissé eltérnek az ország többi részétől. Sok a füstölt hús és zsíros étel az asztalon a mindennapokban, amelyek hatással vannak a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint a gyomor-bélrendszeri, hasnyálmirigy- és vastagbélrákra – magyarázza a doktor.
Hozzáteszi, hogy a rákos megbetegedések trendje nálunk és Európában is hasonló, de a problémát az jelenti, hogy pácienseink későn fordulnak orvoshoz. A megbetegedés gyakoriságában európai szinten vagyunk, de a halálozást tekintve sok európai országot megelőzünk, éppen azért, mert a betegséget későn fedezik fel, az emberek későn fordulnak orvoshoz, és így a kezelés nem lehet elég hatékony – zárja le.
Dr. Petar Borović kardiológus hangsúlyozza, hogy ha az emberek „helyesen, a szabályok szerint” vagy a régi trendek szerint élnének, tovább maradnának egészségesek. Ugyanakkor elmondása szerint a lakosság 35 százaléka sokat dohányzik, kávézik, rendszeresen fogyaszt alkoholt és nem mozog.
Bánátban az emberek többsége túlsúlyos, 47 százalékuknak magas a vérzsírszintje, 46 százalékuknak magas a vérnyomása, és mindez rövidíti az életkort – teszi hozzá.
Kiemeli, hogy ha az emberek egészségesebben élnek, az orvosok akár 80 százalékkal is csökkenthetnék a szívrohamok arányát.
A helyes táplálkozás, az alkohol és a kávé mellőzése, valamint a jótékonykodás kulcsfontosságú a stressz elleni küzdelemben és a hosszú életben.
A legfrissebb, a Batut Közegészségügyi Intézet egészségügyi-statisztikai évkönyve szerint a 2023-as 76,3 évről a 2024-es évben az átlagos várható élettartam 76 évre csökkent.
A legfrissebb adatok szerint 2024-ben a születéskor várható élettartam továbbra is hosszabb a nőknél,78,4 év, míg a férfiaknál 73 év.
A Zlatibori körzetben átlagosan 77,1 évig élnek az emberek: a férfiak 74,9, a nők 79,3 évet élnek.
Az észak-bánáti körzet továbbra is a legrövidebb élettartamú régió maradt – 73,7 évvel, ami körülbelül 3 évvel kevesebb, mint a Zlatibori körzetben. Itt a férfiak átlagosan 71,3, a nők 76,1 évet élnek.
A népszámlálások szerint 1991–2022 között Szerbia lakossága mintegy 930 000 fővel csökkent, a 2024-re becsült lakosság 6 586 476 fő, ebből 3 203 731 férfi és 3 382 745 nő.
A 15–49 éves, reproduktív korú nők mindössze a lakosság 21 százalékát tették ki, míg a 65 év felettiek aránya nőtt, és 23 százalékot tett ki.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
