Az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, amelyben hangsúlyozza az országban tapasztalható társadalmi megosztottságot és növekvő elnyomást, egy évvel azután, hogy Újvidéken, a vasútállomáson leomlott az előtető.
A dokumentumot 457 európai parlamenti képviselő szavazta meg, 103-an pedig ellenezték.
A szöveg kiemeli, hogy a tragédia után egy évvel sem zárult le a nyomozás, és felszólít a „jogállamiság elveivel összhangban történő, teljes körű és átlátható jogi eljárások lefolytatására, hogy a felelősök elnyerjék méltó büntetésüket”.
A határozat rámutat arra is, hogy Kína befolyása az utóbbi években jelentősen megnőtt Szerbiában a nagyszabású infrastrukturális beruházások révén, ami aggodalomra ad okot az átláthatóság, az EU-szabványokkal való összhang, valamint a környezetvédelmi előírások betartása miatt.
„Tekintettel arra, hogy a vasútállomás-projekt a Belgrád–Budapest gyorsvasút része volt, és a Szerbia és Kína közötti kormányközi megállapodás keretében, a közbeszerzési törvény rendes eljárásán kívül valósult meg két kínai vállalat kivitelezésében, továbbá figyelembe véve, hogy az Európai Bizottság már a 2024-es jelentésében is felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen megállapodások a szabályok megkerülésére adhatnak lehetőséget, valamint hogy 2025 márciusában az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított az újvidéki vasútállomás felújítására szánt uniós források esetleges jogellenes felhasználása miatt” – áll az N1 televízió által idézett dokumentumban.
A határozat emlékeztet arra, hogy az előtető leomlása példátlan tiltakozási hullámot indított el az országban, amelyet egyetemisták vezettek, igazságot, intézményi felelősséget, átláthatóságot, előrehozott választásokat, azok tisztaságát, a polgári szabadságjogok és a hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletben tartását, a sajtószabadságot, a rendszerszintű korrupció felszámolását és az oktatásba történő befektetést követelve.
Támogatás a diákok és a polgárok békés tiltakozáshoz való jogához
A dokumentum szerint 2025 februárja és szeptembere között több mint 10 000 tiltakozást tartottak Szerbia több mint 630 településén és 1 200 közösségében – köztük az ország történetének legnagyobb tüntetését március 15-én, valamint a második legnagyobbat június 28-án. Az Európai Parlament értékelése szerint ez lett az elmúlt évtizedek legnagyobb polgári mozgalma.
Az EP kifejezte támogatását a szerbiai diákok és polgárok békés tiltakozáshoz való joga mellett, hangsúlyozva, hogy a demonstrációk célja az elszámoltathatóság és a demokratikus reformok követelése – ezek pedig közvetlenül kapcsolódnak ahhoz a jogállamisághoz, amelyet az Európai Unió elvár Szerbiától.
A határozat megjegyzi, hogy a diáktüntetések túlnyomó része békésen zajlott, bár a nyár folyamán több erőszakos incidens is történt, valamint szélsőséges nacionalista, oroszbarát és soviniszta retorika is megjelent egyes tüntetéseken, ami belföldön és külföldön is bírálatokat váltott ki.
Erőszak és túlzott rendőri fellépés
Az Európai Parlament megállapítja, hogy a szerb hatóságok erőszakot alkalmaztak politikai ellenfeleikkel szemben, és túlzott erőt vetettek be a tüntetők ellen. A dokumentum szerint az év eleje óta fokozódott az elnyomás, és független források arról számoltak be, hogy március 15-én hangfegyvereket is bevetettek a tüntetőkkel szemben, ami komoly kétségeket vet fel a rendőri erő alkalmazásának arányosságát és jogszerűségét illetően.
A határozat szerint augusztustól tovább erősödött az erőszak, a biztonsági szolgálatok törvénytelenül rögzítettek és nyilvánosságra hoztak magánbeszélgetéseket, amelyek alapján egyetemistákat és aktivistákat az alkotmányos rend elleni bűncselekményekkel vádoltak meg. A szöveg megemlíti, hogy a Kobra nevű elit katonai egység is bevetésre került, és egyes esetekben éles lőszert használt.
Az EP a leghatározottabban elítéli az államilag irányított erőszakhullámot, a megfélemlítést, a válogatás nélküli letartóztatásokat, valamint a tüntetők, újságírók, civil szervezetek és ellenzéki képviselők elleni rágalomkampányokat, a média képviselőinek megfélemlítését és a személyes adatokkal való visszaélést, amelyek célja a tiltakozók lejáratása. Az EP felszólítja a szerb hatóságokat, hogy biztosítsák a sajtószabadságot.
A dokumentum egyúttal arra is kéri a magas rangú szerb tisztségviselőket, hogy hagyjanak fel a gyűlöletkeltő retorikával, valamint a tiltakozók elleni jogellenes megfigyeléssel.
„Az Európai Parlament szerint a szerb vezetés politikailag felelős az elnyomás erősödéséért, az erőszak normalizálásáért és a demokratikus intézmények gyengítéséért. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legmagasabb rangú állami tisztségviselők aktívan terjesztettek összeesküvés-elméleteket az újvidéki előtető összeomlásáról mint szabotázsról vagy terrortámadásról, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az állami szervek – köztük az ügyészség és az igazságszolgáltatás – nem cáfolták ezeket a megalapozatlan állításokat” – olvasható a határozatban.
Az igazságszolgáltatás akadályozása és megtorlás a tiltakozókkal szemben
A dokumentum mély sajnálatát fejezi ki az igazságszolgáltatás akadályozása miatt azok ügyében, akik felelősek az újvidéki előtető összeomlásáért, és elítéli a jogállamiság érvényesítésén dolgozó bírák és ügyészek ellen a kormányközeli médiában zajló rágalomhadjáratokat.
Az EP „élesen elítéli a kormány megtorló intézkedéseit az oktatási és kulturális szektor dolgozóival szemben, akik támogatták a tiltakozásokat”, beleértve az elbocsátásokat, a fizetéscsökkentéseket, az állami egyetemek finanszírozásának megvonását, valamint a rendőri jelenlétet az egyetemi épületekben.
Az Európai Parlament felszólítja a szerb hatóságokat, hogy azonnal állítsák helyre az egyetemek finanszírozását, és biztosítsák az akadémiai és kutatói közösség szabad részvételét az EU által finanszírozott projektekben.
A dokumentum elítéli az „illegális tábort”, amelyet a Pionír parkban, a Elnöki Palota előtt alakítottak ki, és később kiterjesztettek a Parlament előtti térre is.
Az EP mély aggodalmát fejezi ki a jelentések miatt, amelyek szerint a kormányzó párt korábban büntetett előéletű személyeket mozgósított az ellentüntetésekre, akik pirotechnikát használtak a demonstrálók ellen, ezzel tovább fokozva a feszültséget, az erőszakot és a megosztottságot az országban.
Az EBESZ és az ODIHR ajánlásainak haladéktalan végrehajtása
A határozat felszólítja a szerb hatóságokat, hogy haladéktalanul és maradéktalanul hajtsák végre az EBESZ és az ODIHR összes ajánlását, annak érdekében, hogy Szerbiában szabad és tisztességes választásokat tartsanak. Különösen fontosnak nevezi a választói névjegyzék független felülvizsgálatát, a Médiafelügyeleti Tanács (REM) tagjainak átlátható és pluralista módon történő kinevezését, valamint azt, hogy a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) biztosítson egyenlő arányban műsoridőt minden politikai szereplő számára.
Az EP arra is felszólítja a szerb hatóságokat, hogy végezzenek átfogó, biztonsági és teljesen átlátható műszaki vizsgálatot minden infrastrukturális létesítményen – beleértve a Belgrád és a magyar határ közötti vasútvonal teljes szakaszát –, hogy garantálni lehessen azok szerkezeti stabilitását, biztonságát és a nemzetközi szabványoknak való megfelelését.
Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy továbbra is elkötelezett Szerbia európai perspektívája mellett, de leszögezi, hogy a csatlakozási tárgyalások csak a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a bíróságok függetlensége, a média szabadsága, a közigazgatási reform, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájával – beleértve az Oroszországgal szembeni szankciókat is – való teljes összhang terén elért mérhető és fenntartható előrelépés alapján haladhatnak tovább.
Az EP támogatja egy tényfeltáró EU-misszió mielőbbi Szerbiába küldését, az Európai Parlament részvételével, hogy helyszíni értékelést készítsen a demokrácia állapotáról, a folyamatban lévő tiltakozásokról, a tüntetők elleni támadásokról és az egyetemistákat, oktatókat, valamint közszolgákat érintő elnyomásról.
A határozat arra kéri az uniós vezetőket, hogy tartózkodjanak a Szerbiában zajló reformfolyamatokat indokolatlanul dicsőítő kijelentésektől, ugyanakkor üdvözli az Európai Bizottság elnökének legutóbbi, reálisabb hangvételű nyilatkozatait, amelyek őszintén tükrözik a szerbiai problémákat és a reformok lassú előrehaladását. A dokumentum üdvözli a választói névjegyzék és a REM tanács független ellenőrzésére vonatkozó megállapodást, de hangsúlyozza, hogy az előrehaladást csak a reformok tényleges végrehajtása alapján lehet értékelni.
Végül az Európai Parlament arra szólítja fel az Expo 2027 kiállításon részt vevő országokat, hogy vegyék figyelembe a súlyos korrupciós vádakat és az építési szabályok megsértéséről szóló jelentéseket, amelyek a szerb kormánnyal és az Expo előkészületeivel kapcsolatosak.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
