Szerbia számára nem a földgáz ára jelenti majd a problémát, hanem az, hogy egyszerűen nem lesz gáz, ezt az N1 televíziónak nyilatkozta Miloš Zdravković energetikai szakértő, miután az Európai Unió Tanácsa állást foglalt amellett, hogy 2026. január 1-jétől be kell tiltani az orosz gáz importját, valamint annak tranzitját az EU-n keresztül harmadik országokba.
Elmondta, hogy Európának az a része, ahol Szerbia is található, gyengén gázosított, és nincsenek alternatív gázvezetékek az oroszokon kívül.
„Szerbiának van egy Bulgáriával közös interkonnektora, amelynek kapacitása 1,8 milliárd köbméter, de senki sem említi, hogy a bolgárok a saját területükön azokat a vezetékeket, amelyek ezt az összeköttetést biztosítanák, még nem fejezték be” – mondta Zdravković.
Még ha gyors ütemben be is fejeznék ezeket a munkálatokat, Szerbia szerinte akkor is legfeljebb 1,8 milliárd köbméter gázzal számolhatna.
Ez az interkonnektor végső soron a görögországi Alexandropúli kikötőjéhez csatlakozik, egy cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálhoz, de – mint mondta – a cseppfolyósított földgázt nem lehet „a boltban megvenni”, azt előzetesen, kötelező érvényű szerződések alapján kell megrendelni.
Zdravković szerint jelenleg nincs elegendő gáz, de még ha feltételezzük is, hogy van elegendő mennyiség Alexandropúliban, és a görögök, illetve a bolgárok befejezik saját átalakításaikat és telepítéseiket, Szerbia akkor is csak 1,8 milliárd köbmétert tudna importálni, miközben az ipar fogyasztása 1,73 milliárd köbméter.
„A fővárosunk, Belgrád, továbbá Újvidék és minden nagyváros, ahol távfűtés van, gázt használ, és ezek együtt legalább 650 millió köbmétert fogyasztanak, tehát további 0,65 milliárdot. A háztartásaink közel 300 millió köbmétert fogyasztanak, így a kérdés nem az ár, hanem az energiahordozó elérhetősége” – mondta Zdravković.
Az európai közös gázbeszerzési mechanizmussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Európa csökkenteni akarta az orosz energiahordozóktól való függőségét, de miközben korábban a gáz több mint 40 százalékát Oroszországból szerezte be, ezt az arányt soha nem sikerült 13 százalék alá vinni.
Mint mondta, egyes északi országok, amelyek fejlettebb infrastruktúrával és tengerhez való hozzáféréssel rendelkeznek, a közép-európai országokra számítanak, amelyek viszont nem rendelkeznek tengeri kikötőkkel, de az őket ellátni képes gázvezetékek kapacitása sem elegendő ahhoz, hogy a gáz eljusson Szerbiába.
Zdravković hozzátette, hogy Szerbia korábban mind orosz, mind európai támogatást kapott a Bánátban található gázraktár korszerűsítésére, amelynek kapacitása 450 millió köbméter, és naponta 5 millió köbmétert tud biztosítani. Az elmúlt 20 évben – mondta – voltak ajánlatok új gázraktárak létesítésére is: az egyik Szerbittabén 800 millió, a másik Pancsovánál 150 millió köbméteres kapacitással.
Végül megjegyezte, hogy a németek és a magyarok olyan technológiákkal rendelkeznek, amelyek segítségével elhagyott széntelepekben tárolnak gázt, és ez gazdaságos megoldás, mivel a gázt akkor érdemes megvásárolni, amikor az olcsó.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
