A Szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) az Egészségügyi Minisztériummal és a Szerbiai Közegészségügyi Intézettel együttműködve október 1-jén megkezdte a 2025-ös Szerbiai Egészségfelmérést, amelyet hatévente végeznek el, és amelyben ezúttal több mint 10 000 szerbiai polgár vesz részt.
Ez az ötödik alkalom, hogy Szerbiában sor kerül erre a kutatásra (2025 októbere és decembere között, terepmunkával együtt), és harmadik alkalommal történik az Európai Egészségfelmérés (European Health Interview Survey – EHIS) módszertana szerint.
Több mint 10 000 résztvevő
A Szerbiai Közegészségügyi Intézet igazgatója, prof. dr Verica Jovanović elmondta, hogy a tervek szerint kb. 4 800 háztartást keresnek fel, ami több mint 10 000 résztvevőt jelent.
„Ebben az időszakban nemcsak Szerbiában, hanem a legtöbb európai országban is folyik ez a kutatás. Egyrészt kulcsfontosságú a közegészségügyi intézetek és hivatalok számára, mivel ezek az intézmények az egészségi állapotra, az egészségügyi ellátás igénybevételére, valamint az egészséget befolyásoló tényezőkre vonatkozó adatokat elemzik – arra, mi tart minket egészségesen, hogyan élünk, milyen szokásaink vannak. Ugyanakkor nagy jelentőséggel bír az Egészségügyi Minisztérium számára is, amely ezekre az adatokra alapozva határozza meg az egészségpolitika irányait és fejlesztési céljait” – mondta dr. Jovanović.
A kutatás október 1-jén kezdődött, és eddig 2 120 háztartást kerestek fel, csaknem 5 000 lakos vett részt a felmérésben – közölte a Statisztikai Hivatal.
„A kutatás nagyon sikeresen halad, az emberek szívesen beszélgetnek az intézet által kijelölt kérdezőbiztosokkal, akik az Egészségügyi kérdőívet használják. Arra biztatok mindenkit, hogy amikor a kérdezőbiztos megérkezik, beszéljünk vele, és legyünk őszinték, amikor saját egészségi állapotunkat értékeljük” – tette hozzá.
Jovanović emlékeztetett arra is, hogy az első ilyen felmérést 2000-ben végezték Szerbiában, akkor a WHO és az UNICEF támogatásával, majd az utóbbi három ciklusban már az EU-s metodológia alapján, a Statisztikai Hivatal szervezésében valósul meg.
Ezekről a témákról kérdezik az embereket
A kutatás az emberek önértékelésen alapuló egészségi állapotát vizsgálja.
„Amikor a kérdezőbiztos megérkezik hozzánk, lehetőségünk lesz őszintén válaszolni arra, hogyan élünk, milyen életmódot folytatunk, mennyire vagyunk fizikailag aktívak, igénybe vesszük-e az egészségügyi ellátást, milyen gyakran járunk orvoshoz vagy kórházba” – magyarázta.
További témák: az idősekhez való viszony, a fizikai inaktivitás hatásai, a gyógyszerek használata és beszerzése, a megelőző (szűrő) vizsgálatokhoz való hozzáállás, valamint az ezek elmaradásának okai.
„Tehát arról is beszélni fogunk, hogyan látjuk a saját egészségünket, és milyen módon használjuk az egészségügyi ellátást, amelyet az állam és az egészségügyi dolgozók biztosítanak” – mondta Jovanović.
A minisztérium szerint nemcsak az a fontos, hogy megtudják, milyen a lakosság egészségi állapota, hanem az is, hogyan viszonyulnak az emberek a saját egészségükhöz.
„Ezek az adatok segítenek értékelni az Egészségügyi Minisztérium jelenlegi megelőző programjait – különösen a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos megbetegedések szűrésére vonatkozó intézkedéseket. Emellett az adatok hasznosak lesznek a jövőbeni egészségügyi intézkedések tervezésében is” – mondta.
Kiemelt szerep a poszt-COVID időszakban
Arra a kérdésre, hogy a kutatás a COVID utáni időszakban zajlik, Tasić úgy válaszolt, hogy ez különös jelentőséget ad neki.
„A poszt-COVID korszak sokféleképpen terheli meg az egészségünket, nemcsak azért, mert egy hatalmas járvány volt, hanem mert alapjaiban befolyásolta az egészségügyi ellátás rendszerét. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy az Egészségügyi Minisztérium kivételesen jól szervezte meg a védekezést, minimalizálva a COVID és a kísérő betegségek – például szív- és érrendszeri, cukorbetegségek, daganatos betegségek – hatásait. Véleményem szerint Szerbia egészségügyi rendszere akkoriban Európa legjobbjai közé tartozott” – mondta Tasić.
Hozzátette, hogy abban az időszakban két járvány zajlott egyszerre – a COVID és a krónikus, nem fertőző betegségek „járványa”.
„Ez utóbbi akkor háttérbe szorult, de most visszatértünk azokhoz a betegségekhez, amelyek a legtöbb halálesetet okozzák: a szív- és érrendszeri betegségekhez (minden második haláleset) és a daganatokhoz (minden ötödik haláleset). Ez rendkívül aggasztó, ezért a minisztérium több mint egy éve intenzív megelőző programokat valósít meg a lakosság egészségének megőrzése érdekében” – hangsúlyozta.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
