Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat gyakorlatilag leállt Horvátország 2013-as felvétele óta, és az utóbbi két évtizedben elmélyült a szakadék a Nyugat-Balkán és az EU-tagállamok között. Ha Szerbia nem változtat a jelenlegi helyzeten, évtizedekre lesz szüksége ahhoz, hogy elérje az EU fejlettségi szintjét – derül ki a Fejlesztési és Innovációs Intézet (IRI) kutatásából – írja a Nova Ekonomija.
Nenad Jevtović igazgató szerint gazdasági téren Szerbia 35 év alatt lesz képes elérni az EU átlagát: a legnagyobb gondot a nyugdíjak jelentik, de az átlagos bruttó bér tekintetében is 26 évnyi lemaradásban vagyunk. Az egy főre eső GDP 29 év, a minimálbér 25 év múlva érheti el az uniós szintet.
A digitalizáció tekintetében egész jó a helyzet: az EU-s átlag 94 százalékán vagyunk, és hat év alatt fel tudnánk zárkózni a tagállamokhoz.
Az EU-s átlagtól a legmesszebb a környezetvédelem és az infrastruktúra terén állunk.
A környezetvédelem bizonyos területein egy évszázadnál is több lehet a lemaradásunk, de ugyanennyi idő alatt tudnánk beérni őket infrastruktúrában is, ha például a repülőterek számáról van szó – autópályák esetében ehhez „csupán” 22 év kellene.
Vannak azonban olyan forgatókönyvek, amelyek hatással lehetnek ezekre a folyamatokra, Branimir Jovanović, a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) szakértője szerint ezek a statust quo, a teljes jogú tagság, az EU-költségvetéshez való hozzáférés, az EU egységes piaca és az intézményes reformok.
Status quo esetében szegénység tekintetében 77 évnyi lemaradásba kerülnénk az uniós átlaghoz képest, teljes jogú tagság esetén ez 38 évre csökkenne, és ugyanez lenne a helyzet, ha megnyílna számunkra is az EU pénztárcája.
Jovanović szerint Szerbiában nagy gond az energetikai hatékonyság.
„Szerbia túl sok energiát használ, és túl sok szén-dioxidot bocsájt ki. Status quo esetén több mint 100 évre lenne szükség ahhoz, hogy ezen a téren felzárkózzunk az unióhoz. Ha elnyernénk a teljes jogú tagságot, ez a szám 43 évre csökkenne” – mondta.
Viktor Mitevski, s Kutatási és Elemzési Szövetség (ZMAI) végrehajtó igazgatója szerint az uniós integráció tekintetében Montenegró és Albánia az éllovasok.
„Ha olyan rendszert akarunk, amelyik a közérdeket, és nem a politikai érdeket szolgálja, meg kell erősítenünk az állami közigazgatást. 10 évvel ezelőtt világviszonylatban Észak-Macedóniában volt a legmagasabb a csecsemőhalálozás. Az akkori miniszter eldöntötte, hogy ezen változtatni kell. 10 évvel később az ország jobb, mint az EU ezen a téren. Mi történt? Megváltozott a rendszer. Ez a legfontosabb ahhoz, hogy a fiatalok ne menjenek el” – szögezte le Mitevski.
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
