Bár a világjárvány idején milliók életét mentették meg a Covid elleni vakcinák, az áttörést hozó mRNS-technológiát máig sok félrevezető, áltudományos hír veszi körül. Emiatt nehéz helyzetben vannak azok az amerikai kutatók, akik most azt állítják: ezek az oltások bizonyos daganatos betegek esetében élethosszabbító hatásúak lehetnek.
A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának szakemberei szerint az mRNS-alapú vakcinák immunserkentő tulajdonságai jelentősen javítják a túlélést előrehaladott tüdőrákban és melanomában szenvedőknél. Azok a betegek, akik a hagyományos immunterápiát megelőzően vagy azt követően 100 napon belül kapták meg az oltást, lényegesen tovább éltek, mint az oltatlanok. Egy, egyelőre nem publikált vizsgálat szerint a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belüli oltás még kedvezőbb eredményt mutatott, írja tudományos szaklapok alapján a hvg.hu.
Az összefüggésre először állatkísérletek során figyeltek fel: az mRNS-vakcinák nem a koronavírus elleni védelmen keresztül hatottak, hanem az immunrendszer általános aktiválásával, ami fokozta az úgynevezett ellenőrzőpont-gátló terápiák hatékonyságát.
Ezek a kezelések az immunrendszer „fékjeit” oldják fel, hogy a szervezet képes legyen felismerni és elpusztítani a rejtőzködő daganatsejteket. Bár a módszert számos rákfajtánál alkalmazzák, a betegek nagyjából felénél nem hatásos.
A kutatás szerint az mRNS Covid-oltások hasonló módon képesek feléleszteni az immunrendszert, így általános védelmet biztosíthatnak a szervezet számára. A szakemberek több mint ezer, 2019 és 2023 között az MD Andersonban kezelt, 3–4. stádiumú tüdőrákos és melanomás beteg adatait elemezték – számolt be róla a Nature folyóirat.
Eredményeik szerint a nem kissejtes tüdőrákos betegek túlélése 21 hónapról 37 hónapra nőtt, míg a melanomás oltatlanok átlagosan 27 hónapot éltek, az oltottak túlélése viszont olyan hosszú volt, hogy a vizsgálat végéig nem lehetett meghatározni a pontos átlagot. A legnagyobb javulást azoknál tapasztalták, akik korábban gyengén reagáltak az immunterápiára. Más típusú oltások – például influenza vagy tüdőgyulladás elleni vakcinák – viszont nem mutattak hasonló hatást.
Noha a mostani eredmények megfigyeléses vizsgálatból származnak, és még klinikai kísérletekkel kell megerősíteni őket, a kutatók kiemelik jelentőségüket.
„Ez az a fajta terápiás előny, amelyet keresünk, és amelyre a jövő kezelései épülhetnek” – fogalmazott Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének vezetője, hangsúlyozva a további kutatások sürgősségét.
A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít több államot lefedő egészségügyi konzorciumán keresztül. Ha a mostani megállapítások megerősítést nyernek, az új irány egy univerzális, nem specifikus rákellenes vakcina kifejlesztéséhez vezethet, amely hónapokkal, akár évekkel is meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.
Illusztráció (Freepik)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
