Az előzményekről csak nagyon röviden, tárgyszerű ismertetésben, mert (most) nem az a lényeg.
A honvédelmi vezérkar épületegyüttesét Belgrádban még az 1950-es években építették, és ezt a célt is szolgálta egészen a kilencvenes évek végéig. Az 1999-es NATO-bombázások során a szövetséges légierő gépei két ízben is célba vették, április 29-én és május 7-én. A találatok az épületet földig ugyan nem rombolták, de súlyosan megrongálták annak szerkezetét. Az azóta elmúlt több mint negyed évszázad során több ízben, többféle elképzelés is született, mit is kellene kezdeni a főváros egyik legforgalmasabb utcájában (Knez Miloš) látható romhalmazzal, de végül minden maradt úgy, ahogy volt. Aztán tavaly márciusban a szerb kormány bejelentette, hogy egy memorandum aláírását tervezi egy, Jared Kushner – Donald Trump veje – érdekeltségi körébe tartozó off-shore céggel, melynek értelmében a vezérkar épületének maradványait lebontják, és a helyébe egy luxusszálloda épül. Ezt később maga Kushner is megerősítette. 2025. november 7-én pedig a szerb parlament szavazattöbbséggel elfogadta a „lex specialis”-t, azaz a különleges törvényt, amely zöld fényt ad a beruházásra, sőt, „Szerbia gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségűnek” minősíti azt. A törvényt a kormánypárti képviselők szavazták meg, míg az ellenzék a javaslat visszavonását követelte. Érvelésük néhány szempontja: a hatalom „úgy adja el a szerb történelem egy részét, mint egy beruházási parcellát”, illetve „szeretne kapni egy morzsát Trump kegyeiből”, továbbá „vajon mit fognak eladni Putyin vejének, ha majd annak jön el az ideje”. A tervezett ingatlanprojekt ellen több vezető nemzetközi kulturális örökségvédelmi szervezet is tiltakozott, a Belgrád megmarad nevű aktivista hálózat pedig bejelentette, hogy „testükkel védik meg a vezérkar épületét”, ami alatt konkrétan azt értik, hogy őrséget tartanak és tábort vernek a vezérkarnál annak érdekében, hogy megakadályozzák annak lebontását.
Nagyjából itt tartunk.
Lehet érvelni az mellett, hogy a romhalmazt meg kell őrizni jelenlegi állapotában, tudatosan, épp azért, hogy az új és felnövekvő generációk nap mint nap szembesüljenek egy háború borzalmaival és annak következményeivel – máshol is van erre példa. És lehet érvelni az mellett, hogy ebből így „semmi haszon”, adjunk teret a fejlődésnek, amiből esetleg tényleg lehet valami haszna az országnak és a fővárosnak. Mindkét érvelésnek megvan a legitimitása és indokoltsága, nem is szeretnék ebben igazságot hirdetni.
Na de…
Nikola Selaković, a szerb kormány művelődési minisztere sietett kijelenteni, hogy „egy nagy európai állam titkosszolgálata” akarja megakadályozni az épület lebontását, mert ez az egész „tulajdonképpen Aleksandar Vučić ellen irányul”. Ezt(et) őneki megsúgta „egy ismerőse”, még idén januárban.
No. Nofene. Ezt mondjuk nem tudtam. Hát már itt is? Hát már ezt is? Nem elég, hogy már egy éve szervezik ezek a gonosz és sötét erők a „színes forradalmat”, most még ebbe is belepiszkálnak? Ezeknek aztán tényleg mindenre kiterjed a figyelmük.
Azt viszont biztos forrásból tudom – a néni mondta a piacon, akitől szoktam venni a savanyú káposztát –, hogy külön erre a célra kiképezett titkosügynökök szivárogtak be az országba, azzal a küldetéssel, hogy rábeszéljék az éhségsztrájkra Dijana Hrkát, az újvidéki tragédiában elhunyt egyik áldozat édesanyját, Milomir Jaćimović fuvarozót, az ő fiát – és lehetőleg minél több embert. Végső céljuk, hogy az egész ország éhezzen, Vučić ellen, titkosszolgálati megbízásból. Azt is tudom – na, ezt meg a haverom árulta el a Facebook-on, ő kint dolgozik egy nagy európai államban, szóval ott van a tűzközelben, tud mindent –, hogy személyesen James Bondot bízták meg azzal, hogy 007-én, az éjszakai órákban lazítsa meg az újvidéki vasútállomás előtetejének szerkezetét, Aleksandar Vučić ellenileg. Meg azt is tudom – de ez már annyira titkos infó, hogy nem is mondhatom el, kitől –, hogy ez az egész nem tegnap kezdődött. Még évekkel ezelőtt, álarcos, búvárruhás, békauszonyos ügynökök szivárogtak bele Nagybecskerek csatornarendszerébe, hogy ihatatlanná tegyék a vizet a város lakossága számára.
Szóval tudok én sok mindent. Csak most még nem mondhatom el. Majd amikó ëgyün annak az ideje…
Tudjátok, az a legpofátlanabb ebben az egészben, hogy csak mondjátok, mondjátok ezt a sok sületlen baromságot, és még el is várjátok, hogy elhigyjük. Csak mondjátok, fapofával, bele a kamerába, és azt várjátok, hogy bólogassunk. Tényleg, a pofátlanság teteje.
A belgrádi vezérkar épülete (Fotó: Milan Ilic/Beta)
