Szerbia miniszterelnöke, Đuro Macut szerint az ország nagyon közel van az Európai Unió tagságához, ám a legfőbb akadályt a tagállamok politikai döntései jelentik.
„Minden technikai feltételt teljesítettünk ahhoz, hogy az Európai Unió tagjai legyünk, de a végső döntés a tagországok kezében van” – mondta Macut a „Western Balkans 2030 – A Turning Point for the Region” (Nyugat-Balkán 2030 – Fordulópont a régió számára) című konferencián, amelyet a Szerbia Palotában tartottak.
A Szerbia EU-csatlakozásáról szóló Európai Bizottsági jelentésről szólva Macut megjegyezte, hogy azt lehet kritikaként is értelmezni, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Szerbia fontos előrelépéseket tett, és az utóbbi hónapokban felgyorsította a reformok végrehajtását.
Hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is aktívan dolgozik a reformokon, a miniszterek konkrét utasításokat kaptak a célok megvalósítására – elsősorban a jogszabályi változtatások terén –, és ő maga személyesen fogja felügyelni a munkájukat.
Macut szerint a parlamentben „diszharmónia” tapasztalható, de az EU-s joganyaghoz való igazodás kérdéseiben nem szabad politikai pontokat gyűjteni, mert ezek nemzeti érdekű ügyek.
„Ha Európát akarjuk Szerbiában, akkor mielőbb teljesítenünk kell ezeket a normákat, és meg kell teremtenünk a politikai színtéren azt a feltételt, hogy ebben ne legyenek különbségek” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Elmondta, hogy a szerb kormány proeurópai álláspontot képvisel.
„Csak az nem világos, hogy ezt a hozzáállást milyen formában kell hitelesítenünk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a közvéleményben nem lát erős ellenállást az EU-csatlakozással szemben.
Bár Macut szerint Szerbia rendkívül közel van az uniós tagsághoz, rámutatott, hogy a hátralévő kötelezettségek szerkezete lassítja a folyamatot.
„A csatlakozási feltételek 65 százalékát teljesítettük, miközben a térség néhány más országa még ennél is jobban áll” – mondta.
Hozzátette, hogy a hátralévő feltételek 20–30 százaléka a harmadik országokkal szembeni politikát és szankciókat érinti.
Macut szerint, ha ezeket a százalékokat lebontjuk, akkor mintegy húsz szankciós csomag is csak egyetlen országra vonatkozik, ami torzítja a statisztikai arányokat.
„Valóban reális, hogy egyetlen személy vagy keleti politikai szereplő szankcionálásához való viszony ugyanolyan súlyú legyen a csatlakozási mutatókban, mint a globális válságokhoz való hozzáállás?” – tette fel a kérdést.
Macut szerint Szerbiának kiegyensúlyozott politikát kell folytatnia – Kelettel, Nyugattal és a „globális Déllel” szemben is.
„Mi az ENSZ alapító tagjai vagyunk, de a El nem kötelezettek Mozgalmának is. Tekintettel kell lennünk mind a jelenlegi, mind a régi barátainkra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárólag egy oldalhoz kötődjünk” – hangsúlyozta.
Azt is elmondta, hogy az EU-val való partnerséget Szerbia szemszögéből őszintének látja, de az EU részéről a Pristinára nehezedő nyomás hiánya a 2013-ban vállalt kötelezettségek végrehajtásában az Unió passzivitásáról árulkodik.
„Elfogadhatatlan, hogy ennyi éve csak az egyik fél akadályozza a folyamatot” – mondta Macut.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország a Koszovó és Metóhia-ügyet felhasználja-e szerbiai befolyásának megtartására, Macut azt válaszolta, hogy Oroszország hagyományosan baráti ország, amely megérti Szerbia helyzetét.
A Kínával való kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy a gazdasági partnerség kulcsfontosságú, emlékeztetve arra, hogy az ország az elmúlt négy évtizedben hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül.
Macut értékelése szerint a kínai együttműködés jelentősen hozzájárult Szerbia gazdasági növekedéséhez.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
