Az Európai Parlament november 13-án, csütörtökön szavaz a javaslatról, amely szerint a Nyugat-Balkán egyes országaiból származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi kedvezményeket 2030-ig meghosszabbítanák.
A javaslat célja, hogy biztosítsa a régió partnereinek fenntartható gazdasági fejlődését.
A jelenleg hatályos, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet december 31-ig érvényes, és annak értelmében az Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból, Montenegróból, Észak-Macedóniából és Szerbiából exportált zöldség és gyümölcs mentesül a meghatározott vámok alól, továbbá a Nyugat-Balkánról származó bor számára hozzáférést biztosít az EU globális vámkontingenséhez.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a Nyugat-Balkán sebezhető gazdaságainak támogatása folytatódjon: ennek értelmében az úgynevezett „különleges kereskedelmi intézkedésekről” szóló rendelet alkalmazását öt évvel, 2030. december 31-ig meghosszabbítanák. Ez a rendelet azon országokra és területekre vonatkozik, amelyek részt vesznek a stabilizációs és társulási folyamatban, vagy kapcsolatban állnak vele.
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) októberben elfogadta a javasolt módosításról szóló Kris Van Dijck jelentéstevőtől származó jelentést, és ajánlotta, hogy a Parlament fogadja el a rendelet meghosszabbítását.
A 2030-ig tartó hosszabbítás olyan javaslat, amely „egyensúlyt teremt a folytonosság, a felelősségvállalás és a jogbiztonság között”, és a Nyugat-Balkán, valamint a gazdasági szereplők számára „korlátozott hozzáférést biztosít az alapi piachoz, a megfelelő feltételrendszer fenntartása mellett” – olvasható az Európai Parlament honlapján.
A közlemény szerint e lépések összhangban állnak az EU Nyugat-Balkáni Növekedési Tervével, amely a térség szorosabb integrációját hangsúlyozza az egységes európai piacba.
Ahhoz, hogy a térség országai igénybe vehessék ezeket a kedvezményeket, vállalniuk kell, hogy betartják az eredet-meghatározásra vonatkozó előírásokat, nem emelnek vámokat vagy más korlátozásokat az EU-ból importált termékekre, továbbá nem vesznek részt „súlyos és rendszerszintű emberi jogi jogsértésekben, beleértve a munkavállalók alapvető jogainak megsértését is”, és tiszteletben tartják a demokrácia és a jogállamiság alapelveit.
Ezen kívül gazdasági reformokat kell végrehajtaniuk, és együtt kell működniük a többi országgal, különösen a regionális szabadkereskedelmi térség kialakításában.
Az Európai Bizottság javasolhatja a kereskedelmi kedvezmények részleges vagy teljes felfüggesztését, ha valamely ország nem teljesíti vállalt kötelezettségeit.
Az EU és a Nyugat-Balkán országai közötti kereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 83 milliárd eurót. Az Európai Unió a térség vezető kereskedelmi partnere: részesedése a régió teljes exportjából közel 78%, az importból pedig 59%.
A jelentéstevő Kris Van Dijck indoklása szerint az e rendelet hatálya alá tartozó kereskedelem 2018 és 2024 között több mint 125%-kal nőtt, 60,5 millió euróról 137 millió euróra.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
