A Vajdasági Magyar Szövetségnek problémás az albán jelölt a nemzeti kisebbségek képviseletére, nehezményezik, hogy az általuk javasolt Bodzsoni István végül lekerült a listáról, nem tudni miért. Az ellenzék egy része sem elégedett, míg a Szerb Haladó Pártnál azt állítják, hogy a REM Tanács összetétele „kiváló” lesz, foglalta össze a Blic.
Egy év után Szerbia szerdán végre megkaphatja a REM Tanácsát, mégpedig a második pályázat nyomán, mivel a szerb parlament képviselői a vita után szavaznak a testület tagjelöltjeiről. Mégsem biztos, hogy mind a kilenc tagot ma megválasztják, mert a kormánykoalícióban lévő Vajdasági Magyar Szövetség azt kéri, hogy a nemzeti kisebbségek kategóriájába tartozó jelölt esetében ismételjék meg az eljárást.
A hétfői parlamenti vitában a kormánykoalíció többségének képviselői azt mondták, meg vannak győződve róla, hogy „Szerbiának kiváló REM Tanácsa lesz”, és hogy a jelöltállítás folyamata „demokratikus, inkluzív és átlátható” volt.
VMSZ: Nemzetközi szereplők és az ellenzék segítségével került le a listáról a magyar jelölt
A VMSZ képviselői azt kérték, hogy most ne szavazzanak a nemzeti kisebbségi tanácsok jelöltjeiről, hanem később ismételjék meg a választást ebben a kategóriában, mert szerintük ez nem tükrözi a „nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok többségének akaratát, amelyek összesen 24 tanácsot foglalnak magukban”.
Elmondásuk szerint a Nemzeti Tanácsok javaslata az volt, hogy a REM Tanácsába magyar és bosnyák kisebbségi képviselő kerüljön, ám – állításuk szerint – nemzetközi tényezők és az ellenzék egy részének közreműködésével a magyar jelöltet levették a listáról, és az albán nemzeti kisebbség jelöltje került fel.
Ez eltérő reakciókat váltott ki az ellenzék és a kormánykoalíció képviselői körében.
Ahmedin Škrijelj, a Sandžaki SDA képviselője hangsúlyozta, hogy „rendkívül fontos nem szabotálni a REM teljes összetételének megválasztását”, és a tanács tagjait a nemzeti kisebbségi tanácsok által javasolt jelöltek közül kell kiválasztani.
Kovács Elvira, a VMSZ képviselője azt mondta, a kormánypárti többségből senki sem szabotál, „majd meglátjuk, ki hogyan szavaz”, és hozzátette, a VMSZ „csak azt kéri, hogy fontolják meg annak a két jelöltnek az ügyét, akik jelenleg nem a nemzeti kisebbségi tanácsok többségének jelöltjei”.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Párt alelnöke úgy véli, a REM Tanács „csonka” összetételének megválasztásával a hatalom „mindent ellenőrizni akar, vagy legalábbis a testületben potenciális többséget”, szemben az Európai Uniónak és a civil szektornak tett ígéretekkel, miszerint a testület „kiegyensúlyozott és objektív” lesz.
Nebojša Bakarec, a Szerb Haladó Párt képviselője ezzel szemben azt mondta, hogy a civil szervezetek elégedettek a REM Tanács jelöltlistájával, és nem érti, mivel elégedetlen az ellenzék. Hozzátette: mindenki megerősíti, hogy „a REM Tanács összetétele kiváló lesz, és kiváló kompromisszumra jutottunk”.
A blokádban lévő egyetemisták azt üzenték, ha a képviselők tiszteletben tartják a törvényt, „Szerbia megkaphatja az első olyan REM-et, amely a polgároké”.
A véglegesített, egyeztetett jelöltlista szerint a REM Tanács tagjelöltjei:
Stevica Smederevac és Gordana Predić – független intézmények jelöltjei
Snežana Miljković és Mevlud Dudić – az egyházak és vallási közösségek jelöltjei
Miloš Garić és Jovana Vitez – az elektronikus médiumok kiadóinak jelöltjei
Dušan Aleksić és Dubravka Valić Nedeljković – gyermekvédelmi egyesületek jelöltjei
Đorđe Vlajić és Mileva Malešić – újságírószövetségek jelöltjei
Milan Petković és Vanja Šibalić – egyetemek jelöltjei
Rodoljub Šabić és Antonela Riha – a véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó egyesületek jelöltjei
Muhedin Fijuljanin és Ljumturije Ameti – a nemzeti kisebbségi tanácsok jelöltjei
Ira Prodanov Krajišnik és Mladen Matičević – a zeneszerzők, valamint a film-, színházi és drámai művészek egyesületeinek jelöltjei
Szerbia már egy éve REM Tanács nélkül működik, mivel az előző összetétel mandátuma – az elektronikus médiáról szóló törvény módosításainak elfogadása után – 2024. november 4-én lejárt.
Azóta két pályázatot írtak ki. Az elsőt felfüggesztették, amikor január végén Saša Mirković, Željko Hubač, Dubravka Valić Nedeljković, Aleksandra Krstić, Rodoljub Šabić, Dušan Aleksić és Muhedin Fijuljanin visszavonták jelöltségüket a REM Tanács tagságára, mondván, hogy sok jelölő nem felelt meg a törvényben előírt feltételeknek.
A második pályázat áprilisban indult, miután az egyetemek két hétig blokád alatt tartották az RTS épületét, és követelték, hogy a parlament Kulturális és Tájékoztatási Bizottsága az elektronikus médiáról szóló törvény szerint tegyen közzé nyilvános felhívást a REM Tanács tagjaira vonatkozó jelölésekre. Amikor a bizottság ezt megtette, az RTS blokádja megszűnt.
Ennek ellenére a második pályázat is sok feszültséggel zajlott: június elején egy időben 16 jelölt és 78 jelölő lépett vissza az eljárástól, mert – mint írták – a „jogos jelölők által benyújtott összesen 30 kifogás egyikét sem vizsgálták meg”, ahogy a „durva jogsértésekre és az alapvető jogszabályok téves értelmezésére” tett figyelmeztetéseket sem.
Az utóbbi hónapokban azonban enyhültek a feszültségek és új egyeztetések kezdődtek, amelyek nyomán a parlament Kulturális és Tájékoztatási Bizottsága 18 fős egyeztetett jelöltlistát állított össze a REM Tanács tagságára.
A jogszabályok szerint a REM többek között felügyeli, hogy az elektronikus médiumok teljes körűen és közérdekből tudósítsanak, továbbá választási kampányok idején biztosítania kell a politikai szereplők egyenlő megjelenését a médiában.
Emellett ők nevezik ki a közszolgálati médiumok – a Szerb Rádió és Televízió (RTS) és a Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) – igazgatótanácsait. A REM kötelessége továbbá a pluralizmus védelme és a médiatér visszaélésszerű felhasználásának megakadályozása.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
