A hazai gazdaság struktúrája és a globális trendeknek való túlzott kiszolgáltatottság miatt komoly problémákkal szembesülnek a szerbiai vállalatok, a rendszer gyengeségei pedig oda vezettek, hogy túlságosan is azokra a külföldi beruházókra támaszkodott az ország, amelyek az állam által biztosított források elapadása miatt elkezdtek kivonulni. Ez az oka annak, hogy ha lelassul a globális kereskedelem és a csökkennek a külföldi beruházások a nemzetközi feszültségek és a bejelentett vámok miatt, Szerbia azonnal megérzi ezt – olvasható a Biznis top 2024/35 kiadványban.
A szerb gazdaság a 2024-es évet 866,3 milliár dináros nyereséggel zárta, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A legjövedelmezőbb ágazat a kereskedelem és az építőipar volt, de az árrésstop miatt nem valószínű, hogy az idén a kereskedelem eléri a tavalyi eredményt, és Belgrádot kivéve az ország többi részén az építőipar teljesítménye is jelentősen visszaesett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az elemzés szerint az állam nem használja hatékonyan az emberi és anyagi erőforrásokat, ami arra kényszeríti a gazdaságot, hogy egyre többet fektessen be egyre kevesebb eredményért. Szerbiával összehasonlítva az Európai Unió országaiban az alkalmazottak átlagosan öt órával kevesebbet dolgoznak, miközben 4,2-szer hatékonyabbak. A legnagyobb különbség e tekintetben a mezőgazdaságban van, ahol az EU 8,7-szer hatékonyabb. A legjobban az IT-szektorban tudunk lépést tartani az EU-val, de itt is csaknem háromszor jobb ott a hatékonyság, mint Szerbiában.
Az EU-s órabér 3,5-szer magasabb, de a különbség a hatékonyságban nagyobb, mint a bérezésben. A szerbiai bérek miatt se az alkalmazottak, se a munkáltatók nem elégedettek, az előbbiek úgy vélik, alulfizetettek, utóbbiak szerint viszont túlfizetettek.
Bár a kis- és középvállalatok csaknem háromnegyedénél tavaly nőtt az üzleti jövedelem, több mint egyötödüknél ez 11-20 százalék volt, ami az inflációt figyelembe véve stagnálást jelent.
A hazai vállalkozások szerint a pénzügyi stabilitásra a legnagyobb veszélyt a működési és humán erőforrásra szánt költségek emelkedése jelenti. Ennek ellenére a munkaerőhiány miatt a munkáltatók kénytelenek fizetést emelni – állításuk szerint a külföldi munkavállalók nem olcsóbbak, csak hozzáférhetőbbek. Szerbiában évente átlagosan kb. 11 ezerrel több az elköltöző, mint a beköltöző.
A legproduktívabb ágazatok között lévő IT szektor is túlságosan függ a globális változásoktól, mert Szerbia a hazai programozókat főleg kikölcsönzi a külföldi cégeknek. Ha Szerbia saját megoldásokat szállítana a világpiacra, és nem mások ötleteinek a megvalósításán dolgozna, akkor az állam 1,5-3 milliárd eurót zsebelhetne be évente különböző adók formájában – ez 2-4-szer több annál, mint amennyit most hoz a konyhára az IT szektor.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
