A hazai gazdaság struktúrája és a globális trendeknek való túlzott kiszolgáltatottság miatt komoly problémákkal szembesülnek a szerbiai vállalatok, a rendszer gyengeségei pedig oda vezettek, hogy túlságosan is azokra a külföldi beruházókra támaszkodott az ország, amelyek az állam által biztosított források elapadása miatt elkezdtek kivonulni. Ez az oka annak, hogy ha lelassul a globális kereskedelem és a csökkennek a külföldi beruházások a nemzetközi feszültségek és a bejelentett vámok miatt, Szerbia azonnal megérzi ezt – olvasható a Biznis top 2024/35 kiadványban.
A szerb gazdaság a 2024-es évet 866,3 milliár dináros nyereséggel zárta, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A legjövedelmezőbb ágazat a kereskedelem és az építőipar volt, de az árrésstop miatt nem valószínű, hogy az idén a kereskedelem eléri a tavalyi eredményt, és Belgrádot kivéve az ország többi részén az építőipar teljesítménye is jelentősen visszaesett.
Az elemzés szerint az állam nem használja hatékonyan az emberi és anyagi erőforrásokat, ami arra kényszeríti a gazdaságot, hogy egyre többet fektessen be egyre kevesebb eredményért. Szerbiával összehasonlítva az Európai Unió országaiban az alkalmazottak átlagosan öt órával kevesebbet dolgoznak, miközben 4,2-szer hatékonyabbak. A legnagyobb különbség e tekintetben a mezőgazdaságban van, ahol az EU 8,7-szer hatékonyabb. A legjobban az IT-szektorban tudunk lépést tartani az EU-val, de itt is csaknem háromszor jobb ott a hatékonyság, mint Szerbiában.
Az EU-s órabér 3,5-szer magasabb, de a különbség a hatékonyságban nagyobb, mint a bérezésben. A szerbiai bérek miatt se az alkalmazottak, se a munkáltatók nem elégedettek, az előbbiek úgy vélik, alulfizetettek, utóbbiak szerint viszont túlfizetettek.
Bár a kis- és középvállalatok csaknem háromnegyedénél tavaly nőtt az üzleti jövedelem, több mint egyötödüknél ez 11-20 százalék volt, ami az inflációt figyelembe véve stagnálást jelent.
A hazai vállalkozások szerint a pénzügyi stabilitásra a legnagyobb veszélyt a működési és humán erőforrásra szánt költségek emelkedése jelenti. Ennek ellenére a munkaerőhiány miatt a munkáltatók kénytelenek fizetést emelni – állításuk szerint a külföldi munkavállalók nem olcsóbbak, csak hozzáférhetőbbek. Szerbiában évente átlagosan kb. 11 ezerrel több az elköltöző, mint a beköltöző.
A legproduktívabb ágazatok között lévő IT szektor is túlságosan függ a globális változásoktól, mert Szerbia a hazai programozókat főleg kikölcsönzi a külföldi cégeknek. Ha Szerbia saját megoldásokat szállítana a világpiacra, és nem mások ötleteinek a megvalósításán dolgozna, akkor az állam 1,5-3 milliárd eurót zsebelhetne be évente különböző adók formájában – ez 2-4-szer több annál, mint amennyit most hoz a konyhára az IT szektor.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
