A brazíliai Belém városban tartják a COP30 klímakonferenciát, amelyen 56 ezer küldött és ezerkétszáz szervezet vesz részt, valamint megjelent a People’s Summit [A nép csúcstalálkozója] nevű mozgalom is. A klímakonferencia már csak azért is fontos, mert a hőségnek évente világszerte félmillió áldozata van. Donald Trump a Fehér Házban fogadta Ahmed al-Sharaa volt dzsihadista és jelenlegi ideiglenes szíriai elnököt, ami nagy jelentőséggel bír Szíria jövője szempontjából. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök a múlt hétvégén csak részleges sikert aratott Washingtonban, noha Trump újra kifejezte iránta való nagyrabecsülését (de a kettős adóztatást nem szüntette meg, sőt az orosz gázvásárlási mentességről is másként beszél az amerikai kormány, mint a magyar. Trump a héten belengette, hogy nem kevesebb, mint egymilliárd dollár kártérítést követel a BBC-től, amiért az drasztikusan összevágta az első újraválasztási próbálkozásába belebukó Trump 2000. január 6-i beszédét. A brit közszolgálati médiaház vezérigazgatója és hírigazgatója le is mondott a jobboldali Telegraph által kirobbantott botrány miatt. Néhány demokrata szenátor engedményeket tett az amerikai költségvetési vitában, ami 330 oldalas kompromisszummal ért véget 41 nap után. Kiengedték a börtönből Nicolas Sarkozy-tt, aki a fellebbezési tárgyalásig feltételes szabadlábon marad, így a volt francia elnök alig három hetet töltött börtönben. De kezdjük az ukrajnai korrupciós botránnyal, amelyben az atomerőművek üzemeltetéséért felelős állami tulajdonú Energoatom vállalat is érintett. – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Rómáig és Los Angelestől Tokióig.
Ukrajnai korrupciós botrány
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap így összegezi az ukrajnai botrányt:
„Azt állítják, hogy vesztegetésre került sor az energetikai létesítmények elleni légitámadások során. Ezért letartóztatások történtek és minisztereknek is le kellett mondaniuk. Mindez természetesen a Kreml barátainak kedvez, akik ismét azt követelik, hogy ne folytassanak további EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és szüntessék meg az ország finanszírozását. Jelenleg azonban kulcsfontosságú az ország demokratikus struktúráinak megerősítése. Ahogy az idén nyáron is történt, amikor a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal és a Korrupcióellenes Ügyészség függetlenségét akarták korlátozni. Ezt akkor utcai tüntetésekkel és európai nyomásgyakorlással sikerült megakadályozni. Ez utóbbi azonban csak akkor lehet hatékony, ha Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit elvileg támogatják, ahelyett, hogy minden alkalommal elutasítanák.”
„Ukrajna régóta küzd a széles körben elterjedt korrupcióval és megvesztegetéssel” – jegyzi meg a londoni The Times című konzervatív napilap és így folytatja:
„Az illegális gyakorlat nagy része a szomszédos Oroszország gengsztereihez és oligarcháihoz kapcsolódott. Az Ukrajna elleni orosz támadás azonban nem vezetett oda, hogy ezt hazafias hévvel legyőzzék. Inkább megnőtt a lehetőség arra, hogy a szűkösségből és a kétségbeesésből pénzt keressenek. Ez magában foglalja a fiatal férfiak katonai szolgálat alóli felmentésére használt kenőpénzeket is. Ezeknek a pöcegödröknek a megtisztítására tett kísérletek eddig szórványosak voltak.”
Klímakonferencia Belémben
A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán középliberális monarchista napilap így mutat rá a klímakonferenciára:
„A világ népességének többsége tisztában van a klímaváltozás megfékezésének sürgető szükségességével, de sajnos a valóság nem tükrözi ezt a vágyat. Beszélhetünk-e már a Párizsi Megállapodás kudarcáról? António Guterres, az ENSZ főtitkára megerősíti ezt és kollektív kudarcról beszél. Ha a helyzet nem változik gyökeresen, akár 2,8 fokos hőmérséklet-emelkedésre is lehet számítani.”
A párizsi Libération című középbaloldali, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított napilap erre figyelmeztet:
„A geopolitikai légkörre való tekintettel ma mindössze abban reménykedhetünk, hogy a környezetvédelmi konferencia a lehető legártalmatlanabb lesz. Ez jól mutatja, milyen meredek lejtőn csúszunk lefelé ebben a kérdésben 2017 óta. Az amerikaiak már nem elégszenek meg azzal, hogy egyszerűen kilépnek a Párizsi Megállapodásból; szó szerint háborút vívnak a klímatudósok és a klímaváltozás valósága ellen, amelyet szégyentelenül »átverésnek« bélyegeznek meg, és megpróbálják aláásni az ezért a kérdésért felelős szervezeteket, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden elveszett; épp ellenkezőleg. Ennek a nehézségnek arra kell ösztönöznie Európát, hogy harcosabb és egységesebb legyen. Bizonyos értelemben ez élet-halál kérdése.”
Közös küzdelem a túlmelegedés ellen, írja a londoni The Guardian című független napilap a klímakonferenciáról:
„Brazíliában, ahol hétfőn kezdődik a COP30 klímakonferencia, António Guterres, az ENSZ főtitkára arra mutatott rá, hogy azok az országok, amelyek várhatóan leginkább szenvednek a globális felmelegedés hatásaitól, legkevésbé felelősek érte, mivel szén-dioxid-kibocsátásuk mindig is alacsony volt és most is az. Ennek a felismerésnek ellenére nem várható jelentős előrelépés a Veszteség- és Káralapról szóló tárgyalások jelenlegi fordulójában, amelyet azért találtak ki, hogy segítsék az érintett országokat a katasztrófákkal való megbirkózásban és ellenálló képességük megerősítésében. Guterresnek igaza van. A megállapodás szerinti 1,5 fokos határérték be nem tartása – amelyet két éve túllépnek – »erkölcsi kudarc«, amely súlyosbítja a mély igazságtalanságokat. Egy veszteségekre és károkra szánt alap létezése önmagában nem elegendő. Az USA kilépése a klímafolyamatból, amelyet Donald Trump kezdeményezett, kudarc volt, de más kormányoknak nem szabad ezt kifogásként használniuk. Ehelyett fel kell ismerniük, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése és a zöld energiára való áttérés mellett a klímaváltozás kiváltó okait is kezelniük és a közös felelősséget is vállalnunk kell a globális felmelegedés következményeinek csökkentése érdekében. Az éghajlati válság által leginkább sújtott országokat nem szabad magukra hagyni.”
Ahmed al-Saraa szíriai elnök Trumpnál
A milánói Corriere della Sera című, történelmi jelentőségű, 1876-ban alapított, legolvasottabb liberális olasz napilap ezt írja:
„Elegendő egy kosárlabda-mérkőzés és egy kézfogás ahhoz, hogy egy dzsihadista vezetőből olyan elnök legyen, akivel gazdasági és mindenekelőtt katonai megállapodásokat lehet kötni? Egy olyan személlyel, akit kalasnyikovos dzsihadistából divatosan nyírt oldalszakállú politikussá változtattak és egy online videóban mutattak be: Al-Sharaa-t, amint amerikai katonákkal kosárlabdázik. Más szóval: az amerikai tisztek, akik szétzúzták a kalifátust a közel-keleti térségben, most az Al-Kaidához tartozó Al-Nuszra Front alapítójával kosaraznak – mert tíz évvel a terrorizmus elleni háború után Damaszkusz ismét a terrorizmus elleni küzdelem középpontjában áll.”
„A Fehér Ház katonai koalícióba hívja Szíriát” – áll a moszkvai Nyezavisszimaja Gazeta című orosz ellenzéki napilap címlapján, és ezt a következőképpen magyarázza:
„Ezzel a tervezett lépéssel Damaszkusz hivatalosan is csatlakozik az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz és jelentősen bővíti a katonai együttműködést Washington és Damaszkusz között. A látogatás azonban riasztóan hat az északkelet-szíriai kurd erőkre, amelynek parancsnokai attól tartanak, hogy ez gyengíti a Pentagonnal való kapcsolatukat.”
Trump állítólag hallgat Orbán Viktorra
Despoták randija, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap a Trump–Orbán találkozóról:
„Napok óta olvasom a Trump–Orbán-féle csúcstalálkozó elemzéseit a lelkendezőktől a higgadtakig, a fanyalgóktól azokig, akik szerint történelmet írtak a washingtoni események. Szeretnék hinni az utóbbiaknak, ám én akkor is csak azt látom, hogy a világ vezető hatalmának despotája találkozott az egyik legkisebb despotával, és eljátszották a maguk hoci-nesze játékait. Miközben az egyik narcisztikus megadta a másik narcisztikusnak azt, amit kell: körbedicsérték egymást, hízelegtek. Persze nem ugyanolyan mértékben, a kisebbnek láthatóan többet kellett tepernie a maga elismeréséért, de megérte, neki legalábbis biztosan, igaz, hogy ennek érdekében annyi pénzt kellett beígérnie, amennyit felfogni sem tudunk. Kell az endorfin, mert a saját népük már csak részlegesen rajong értük, ám azok egyre fanatikusabban.
Azért nem tudom a helyén kezelni a találkozó hozadékait, mert már egyik despotáról sem hiszem el, hogy amit tesznek, az nem a puszta önfényezésükért van, ahogy az önkényuraknál ez már alapkövetelmény, hanem azokért, akiket elvileg képviselnek. Olyan magas szintre jutottak a saját egojuk dédelgetésében, hogy egyszerűen már nem jut sem idő, sem energia másra. Mert egy pillanatig se képzeljük, hogy például Trumpot annyira motiválná a béketeremtés, ha nem lógna folyton az orra előtt csaliként (ahogy az agárok előtt a versenyeken a nyúl) a Nobel-békedíj ígérete. Szerencsére ő is annyira fogja elérni, ahogy a kutyák a műnyulat. Orbánnak pedig semmi sem drága azért, hogy eredményeknek látszó alkukat csikarjon ki, hiszen egyre inkább úgy tűnik, hogy külföldi színpadon kell megnyernie a belföldi választásokat. Ott, ahol a választói zöme nem nagyon igazodik el, viszont értékeli a nagy gesztusokat, a túljátszott szerepeket.”
Orbán Trump alatt formálta a világpolitikát, írja a moszkvai Kommerszánt című liberális gazdasági napilap:
„Az Orbán és Trump elnök közötti megbeszélések jelentősége messze túlmutatott a kétoldalú kapcsolatokon. A megbeszélések a világpolitika legégetőbb kérdéseit érintették – az ukrán válságtól és a szankcióháborún át az USA és az EU közötti partnerségig. A találkozó fő haszonélvezője a magyar vezető volt, aki ellenzi a »liberális Európát« és mentességet biztosított Magyarországnak az oroszellenes olajszankciók alól. A második fontos eredmény az orosz és az amerikai államfő budapesti csúcstalálkozó-ötletének a felélesztése volt.”
Bajban van a BBC
A BBC közszolgálati médiaház további nyomás alá kerül két vezetője lemondását követően. Az oslói Dagbladet című liberális napilap ezt írja erről:
„A drámát az amerikai Kapitólium 2021. január 6.-i ostromáról szóló dokumentumfilmmel kapcsolatos leleplezések váltották ki. A választási vesztes Donald Trump beszédét a felismerhetetlenségig megvágták. Itt a BBC súlyos hibát követett el, részben azért, mert Trump egyes kijelentéseit úgy szerkesztetta meg és úgy tette őket értelmezhetővé, mintha közvetlenül ő rendelte volna el a támadást. Trump küzdelme a kedvezőtlen média ellen aggasztó a szólásszabadság védelme szempontjából. Az elnök nagyon elégedett a BBC-nél történt fejleményekkel. A média számára azonban ez egy megalázó vereség, amelyet el kellett volna kerülni.”
A római La Repubblica című liberális, korábban szociál-demokrata napilap is attól tart:
„Ez halálos csapás lehet a BBC számára, amely egykor a ’Rádió London’-nal járult hozzá a náci fasizmus elleni küzdelemhez. A műsorszolgáltatót most a populista jobboldal támadja Nagy-Britanniában és Trump alatt. A BBC ellenségei régóta vártak erre a pillanatra.”
Vége az amerikai kormányzati leállásnak
A Kongresszus megszavazta az ideiglenes költségvetést, amelyet Trump aláírt és ezzel véget vetett a kormányzati leállásnak. A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap így magyaráz:
„Trump elnök szerda este aláírta a szövetségi kormányzat újranyitásáról szóló megállapodást, miután azt a Képviselőház is elfogadta [a Szenátus után – szerk. megj.], ezzel véget vetve a leghosszabb leállásnak. az Egyesült Államok történetében.
Sok szövetségi alkalmazott várhatóan csütörtökön visszatér a munkába.
A megállapodás január 31-ig finanszírozza a kormányt, elfogad három költségvetési törvényjavaslatot, visszavon több mint 4000 szövetségi elbocsátást, amelyeket a Trump-adminisztráció a leállás korábbi szakaszában megpróbált végrehajtani, és megakadályozza a jövőbeni elbocsátásokat január végéig. Ezenkívül 2026 szeptemberéig biztosít forrásokat a SNAP-juttatásokhoz [Supplemental Nutrition Assistance Program azaz Kiegészítő táplálkozási segélyprogram].”
A New York Times című, 1851-ben alapított, 135 Pulitzer díjas liberális napilap egyik publicistája ezt jegyzi meg erről:
„Ahhoz, hogy megértsük, miért fog ez a leállás ilyen csendben véget érni, meg kell értenünk az egészségbiztosítás állami támogatásainak furcsa szerepét. A demokraták azt mondták, hogy a leállás a támogatásokról szólt, de a legtöbbjük esetében ez nem így volt. Trump önkényeskedéséről szólt. Arról, hogy megmutassák: a demokraták képesek visszavágni.”
Csak kisebb engedmények vannak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap erről:
„A kompromisszum lényegében négy részből áll. Az első a teljes kormány működésének finanszírozása 2026. január 31-ig. A másik három költségvetési törvényjavaslat a katonai projektekre és a Veteránügyi Minisztériumra, a Mezőgazdasági Minisztériumra és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalra (FDA), valamint a Kongresszusra és annak alárendelt ügynökségeire vonatkozik Az utolsó három a teljes költségvetési évet fedi le, ezért januárban nem kell őket újra tárgyalni.
[…] A legfontosabb engedményt, amelyet a demokraták az elmúlt hetekben következetesen követeltek, nem sikerült elérni: az egészségbiztosítási támogatásokat. Ez sok amerikai számára növelni fogja a biztosítási díjakat. A szenátusi többség vezetője, John Thune republikánus politikus csak abba egyezett bele, hogy decemberben tartsanak szavazást a támogatások megőrzését célzó demokrata törvényjavaslatról. Ez ellen a Demokrata Párt frakciója heves kritikát fogalmazott meg. Egyrészt teljesen bizonytalan, hogy a törvényjavaslatot egyáltalán elfogadja-e a Szenátus. Másrészt a képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson már bejelentette, hogy nem engedi, hogy a törvényjavaslatot szavazásra bocsátsák saját kamarájában.”
Kiengedték a börtönből Sarkozyt
A francia fellebbviteli bíróság elrendelte Sarkozy szabadon bocsátását, írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap:
„Egy párizsi fellebbviteli bíróság november 10-én, hétfőn úgy döntött, hogy szabadon engedi a börtönből Nicolas Sarkozy volt francia elnököt és bírósági felügyelet alá helyezi. A hétfői bejelentés kevesebb mint három héttel azután érkezett, hogy Sarkozy megkezdte ötéves börtönbüntetésének letöltését, amelyet bűnszövetkezetben való részvétele miatt kapott, hogy líbiai forrásokból finanszírozza a 2007-es választási kampányát.
A bíróság közölte, hogy Sarkozy nem hagyhatja el Franciaország területét. A fellebbviteli tárgyalásra márciusban kerül sor. Sarkozy hétfőn »rémálomnak« nevezte bebörtönzését, mivel az ügyészek a volt francia elnök szabadon bocsátását kérték a líbiai finanszírozás miatti fellebbviteli tárgyalás idejéig.
Egy alsóbb fokú bíróság szeptemberben bűnösnek találta a jobboldali politikust, aki 2007 és 2012 között volt államfő, abban, hogy Moammer Kadhafi líbiai finanszírozási forrásait próbálta megszerezni a megválasztását eredményező kampányához, és öt év börtönbüntetésre ítélte. A 70 éves férfi október 21-én vonult börtönbe, ezzel ő lett az első volt európai uniós államfő, akit bebörtönöztek, ügyvédei pedig gyorsan követelték szabadon bocsátását.”
Sárközy volt francia elnököt szabadon engedték a börtönből, amíg fellebbezés nem születik az összeesküvés-ügyben, írja a Los Angeles Times című 41 Pulitzer-díjas centrista nézetű napilap:
„Sarkozy elismerését fejezte ki a börtön személyzetének is, akik szerinte segítettek neki átvészelni »ezt a rémálmot«. Sarkozy felesége, a szupermodellből lett énekesnő, Carla Bruni-Sarkozy és két fia is részt vett a párizsi bíróságon tartott meghallgatáson.”
Lapszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
