Míg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az amerikai szankciók hatását nyögi, az ország polgárait továbbra is az a kérdés foglalkoztatja, hogy ez a helyzet milyen hatással lesz a mindennapjaikra és a zsebükre.
Számos lehetőségről szó van, az orosz Gazpromnyeft tulajdonrészének megvásárlásától a csődeljáráson át az államosításig.
Az amerikai adminisztráció november 15-én jelentette be, hogy a NIS nem kap többé haladékot, Washington hatályba lépteti a büntetőintézkedéseket, de február 13-ig engedélyezi, hogy a cég tárgyalásokat folytasson a tulajdonosi struktúra átalakításáról. Az Egyesült Államok ugyanis egyértelművé tette: elvárja, hogy a NIS-ből távozzon az orosz tulajdonos.
Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy „orosz barátaink megértik a helyzet súlyosságát és segítenek áthidalni azt”.
Amennyiben február 13-ig nem érkezik kőolaj Szerbiába, az ország összeomlik, jelentette ki Aleksandar Vučić szerb államfő a kormány vasárnapi, rendkívüli ülésén. Hozzátette: vannak tartalékok, a polgároknak nem kell aggódniuk, de bizonyos intézkedéseket foganatosítani kell.
„Hét nap múlva döntésre kell jutnunk, a következő héten megoldást kell találnunk, nincs mire várnunk” – mondta az államfő.
Dubravka Đedović Handanović felkínálta lemondását, mondván, nem látja, hogyan lehetne rendezni a helyzetet, ha nem működik a pancsovai kőolajfinomító, amely viszonyt nyers kőolaj nélkül nem tud termelni.
A tárcavezető korábban azt közölte: az orosz tulajdonos készen áll arra, hogy harmadik személynek engedje át a NIS többségi tulajdonát. A miniszter nem pontosította, ki is lenne ez a harmadik fél, de azt leszögezte, hogy Szerbia támogatna egy ilyen megoldást.
Aleksandar Vučić korábban azt mondta, nem tárgyal esetleges vevőkkel, Moszkva viszont azt mondta, hogy Belgráddal együttműködve „a legjobb megoldást” keresi.
„Meggyőződésünk, hogy szerb barátaink őszintén érdekeltek abban, hogy megóvják kétoldalú kapcsolatainkat a külső befolyástól” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője.
„Három lehetőség van előttünk: vagy az oroszok eladják saját tulajdonrészüket azzal a feltétellel, hogy visszakapják részesedésüket a válság elmúltával, vagy simán eladják, vagy nem válnak meg tulajdonrészüktől” – mondta Božo Drašković közgazdász a BBC-nek nyilatkozva.
S míg magasrangú politikusok arról beszélnek, hogy nem fenyeget drágulás vagy kőolajhiány, s hogy a szerbiai üzemanyagtartalékok fél évre is elegendőek, az energetikai szakértők ezzel nem teljesen értenek egyet, olvasható a Danas összeállításában.
A NIS benzinkútjain jelenleg lehet üzemanyagot kapni, de többé nem lehet külföldi bankkártyákkal fizetni, kizárólag készpénzzel, Dina-kártyával vagy applikáción keresztül.
Božo Drašković elmondása szerint ha Oroszország nem hajlandó eladni a részesedését, akár államosítani is lehetne a NIS meghatározott részét, ennek azonban igen nagy a kockázata, hiszen azt az üzenetet hordozza, hogy bizonytalan helyzetben Szerbia államosítja a magáncégeket. Ez a külföldi befektetések csökkenését vonhatná maga után. Ugyanakkor a háború lezárultával Oroszországnak joga lenne kártérítést kérni az államosított vagyon fejében. „Két nagyhatalom közé kerültünk, kis országként nagyon rossz stratégiai döntést hoztunk, amiből azt a tanulságot leszűrhetjük, hogy a jövőben a létfontosságú szektorokat nem engedjük át külföldi cégeknek” – mondta Drašković.
