A Nyugat-Balkán térségéből Szerbia áll a legrosszabb helyen a szervezett bűnözés kiterjedtségét vizsgáló nemzetközi felmérés adatai szerint. A szervezett bűnözés kiterjedtségét rangsoroló globális indexet a genfi székhelyű Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (Global Initiative Against Transnational Organized Crime – GI-TOC) nevű szervezet teszi közzé minden évben.
A Globális Szervezett Bűnözési Index egy olyan mutató, amely a szervezett bűnözés elterjedtsége és az azzal szembeni ellenálló képességük alapján méri és rangsorolja az országokat. Az idén 44 európai országot elemzett a GI-TOC, Szerbia a 40. a rangsorban, csak Oroszország, Ukrajna és Olaszország előzi meg. Bosznia-Hercegovina a 6. helyen áll, Montenegró a 10-en ugyanezen a listán.
Mark Shaw, a GI-TOC igazgatója rámutatott: a szervezett bűnözés aláássa a demokráciát, az államok szuverenitását, illetve a nemzetközi békét és stabilitást egyaránt.
A jelentés szerint Szerbiában „az állami tisztségviselők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szervezett bűnözésben”, emellett a politikai elit hatással van azokra a piacokra, amelyek a legfontosabban a szervezett bűnözés számára.
A jelentés rámutat: az állami intézményeken belüli korrupció megkönnyíti a törvénytelen pénzügyi tranzakciók végrehajtását, védi a bűncselekményeket, s hogy a „magasrangú állami vezetők kapcsolatban állnak a szervezett bűnözés egyes szereplőivel”.
A jelentés azt is leszögezi: a Nyugat-Balkánon Szerbia a csempészútvonalak egyik legfőbb csomópontja: ez az ország alapvető fontosságú a heroin Nyugat-Európába juttatásához, míg a szerv bűnözői csoportok jelentős szerepet játszanak a globális kokaincsempészetben is.
Az utóbbi néhány évben emelkedett a Szerbiából Koszovóba csempészett fegyverek mennyisége is.
Szerbia az emberkereskedelemben is kiemelt szerepet játszik. „A jelentések rámutatnak, hogy a hatalom és a rendőrség egyes tagjai kapcsolatban állnak a kényszermunka, a szexuális kizsákmányolási célzatú emberkereskedelem és a fegyverkereskedelem kiterjedt hálózatával”.
A jelentés rámutat, hogy Szerbiában mélyen gyökerezik a pénzügyi bűnözés, amelyben nem ritkán magas rangú állami tisztségviselők is részt vesznek.
A GI-TOC aggasztóak tartja, hogy Szerbia szorosabbra fonja kapcsolatait Oroszországgal, Kínával és az Öböl-menti országokkal, mert az ilyen jellegű külföldi befektetések nem átláthatóak, ami fokozza a korrupciógyanút, olvasható az N1 összeállításában.
A nemzetközi szervezet jelentése kiemeli: számos magáncég magasrangú politikai tisztségviselő befolyása mellett folytatja tevékenységét, aminek köszönhetően ezek a cége kedvezményes elbírálásban részesülnek a befektetők kiválasztása és a versenypályázatok alkalmával. A jelentés arra is rámutat: azok a cégek, amelyek nem állnak kapcsolatban a politikával, állandó nyomásgyakorlásnak és ellenőrzésnek kitettek.
A GI-TOC kiemeli: a Szerb Haladó Pártnak jelentős hatása van a közintézményekre, a médiára és a választási folyamatokra, ami fokozza a demokratikus irányítással kapcsolatos fenntartásokat.
A jelentés leszögezi: a szervezett bűnözői csoportokat Szerbiában a politikai ellenfelek megfélemlítésére és a választási folyamatok manipulálására használják egyesek. A nemzetközi szervezet nehezményezi, hogy a politikai elit szinte végtelen hatalommal rendelkezik, a nyilvánosságnak pedig a demokratikus intézményekbe vetett bizalma alacsony.
