A rendőrségnek tavaly 27 211 családon belüli erőszakos esetet jelentettek. Az áldozatok több mint kétharmada nő volt. Még amikor feljelentést tesznek is, gyakran visszalépnek az eljárástól a hosszú, bizonytalan kimenetelű bírósági folyamatok miatt, amelyek anyagilag is kimerítőek. Pedig ilyen esetekben joguk lenne ingyenes jogi segítséghez, ám a legtöbb nő nem él ezzel a lehetőséggel. Az Igazságügyi Minisztérium legfrissebb adatai szerint a fizikai, lelki vagy szexuális erőszakot elszenvedett nők mindössze 0,2 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, foglalta össze a Szerbiai Rádió és Televízió.
A jogszabály biztosítja ezt a lehetőséget, de a nők mégis ritkán használják. Probléma az is, hogy a törvény elfogadása óta eltelt hat évben a belgrádi kerületek közül sem mindegyik hozta létre a kötelező jogsegélyszolgálatot. A Čukarica kerület viszont igen. Ott tavaly több mint 2 000 polgár igényelt jogi segítséget – közülük csupán két százalék fordult hozzájuk családon belüli erőszak miatt.
„Szerintem a nők tudják, hogy ilyen módon védelmet kaphatnak, és hogy az ingyenes jogi segítség erre hivatott. De a legtöbb nő nem különbözteti meg a fizikai és lelki bántalmazást, illetve a lelki bántalmazást nem tekinti erőszaknak, ezért nem jelenti. Sok nő pedig a fizikai bántalmazást is szégyelli bejelenteni” – mondja Božica Bukadinović, a Čukaricai Önkormányzat ingyenes jogsegélyszolgálatának vezetője.
Az önkormányzati ügyvédek számára az ingyenes jogi segítség csak plusz feladat.
„Akkor kapcsolódunk be, amikor anyagi vagy nem vagyoni kár megtérítéséről van szó – vagyis az eljárásnak abban a szakaszában, amely a bántalmazó eltávolítása után következik” – teszi hozzá Bukadinović.
Közben a feltételek nincsenek összehangolva azzal, hogy a nők megfelelően tudjanak vallomást tenni a velük történtekről.
„A nő belép egy irodába, ahol két-három ügyintéző dolgozik, nincs bizalmas környezet, nincs intimitás. Az ügyintéző csak elkészíti a kezdeti beadványt, de nem nevez ki jogi képviselőt, aki végigkísérné az egész eljárást. Nincs idejük a nőkkel foglalkozni” – mondja Aleksandra Zakić, a Femina civil szervezet ügyvédje.
„Az erőszak minden formájának áldozatai jogosultak kell legyenek ingyenes jogi segítségre”
Felmerült az a javaslat is, hogy a munkahelyi vagy nyilvános térben elszenvedett erőszak áldozatai is jogosultak legyenek erre a támogatásra. Ezt az Isztambuli Egyezmény is előírja.
„Az Isztambuli Egyezmény kötelezi az összes aláíró országot – nem csak minket –, hogy ingyenes jogi segítséget biztosítsanak a nemi alapú erőszak minden formája áldozatainak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a törvényt módosítani kell: minden erőszakot elszenvedett nő kérhessen és kaphasson megfelelő jogi segítséget” – mondja Veljko Turanjanin professzor.
A bírósági képviselet költségeinek felét hat tárgyalási napig az állam finanszírozza. Ennek ellenére a legszegényebb önkormányzatoknak nehéz előteremteni a jogi segélyszolgálat működéséhez szükséges pénzt. Ilyen esetekben különösen értékes lenne az együttműködés civil szervezetek ügyvédjeivel, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az ilyen ügyekben.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!

