A 2025 első felében eladott legdrágább lakás négyzetmétere 9.805 euróba került, a Belgrade Waterfront – Belgrád a vízen területén. A legdrágább ház 3,8 millió euró volt a Száva mellett, míg a legdrágább mezőgazdasági földterületért 1,2 millió eurót adtak Kúla községben – derül ki a Köztársasági Földmérési Intézet adataiból. A legdrágább garázs szintén a belgrádi Savski venacon található, 66.000 euróért. Kragujevacon a legdrágább üzlethelyiségért 2,4 millió eurót kérnek.
Ervin Pašanović közgazdász a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) azt mondta, hogy ez a legbiztonságosabb befektetési forma, amely a legnagyobb megtérülést hozza.
A Belgrád a vízen területén történt a legnagyobb értékű tranzakció is – egy lakást 1,8 millió euróért adtak el. Pašanović szerint a szerbiai ingatlanpiac lényegében egy szabad piac, amely a kereslet és kínálat alapján formálódik.
„Az elmúlt 12 évben folyamatos áremelkedést látunk, a piac pedig nagyon likvid – vagyis a legtöbb megépült lakás elkel. E két tényezőt figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a piac olyan állapotban van, hogy az emberek képesek megvásárolni ezeket a lakásokat, az ár a kereslet alapján alakul ki” – mondta Pašanović.
Hangsúlyozta, hogy az árak jelenleg valóban csillagászatinak tűnnek, hiszen a legdrágább négyzetméter csaknem 10.000 euró volt.
„Ez néhány éve még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Ma már 70.000 eurót fizetnek egy garázshelyért. Ugyanez a trend követhető az ingatlanpiac minden szegmensében” – tette hozzá.
Miért ilyen borsosak az ingatlanárak?
Pašanović szerint több oka is van annak, hogy az ingatlanárak ennyire magasak.
„Először is azért, mert nincs tőkepiacunk, nincs működő tőzsdénk, így máshová nem igazán lehet befektetni a pénzt – maradnak az ingatlanok. A fölösleges tőke mind az ingatlanpiacra áramlik. Emellett csökken a születésszám, így kevesebb gyermek örököl több szülőtől, vagyis nagyobb tőkéhez jutnak: több lakást, termőföldet, házat adnak el. Továbbá most a hitelből vásárlók aránya is rekordmagas, jelenleg 36 százalék, amire 45 éve nem volt példa” – magyarázta.
Elmondta azt is, hogy ennek egy része a fiataloknak szóló kedvezményes hitelekből származik, amelyek iránt óriási volt a kereslet.
„Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az emberek az ingatlanokat nagyon stabilnak és biztonságosnak tartják, az értéknövekedés is jelentős, és a bérbeadásból származó hozam is megfelelő” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy ez a legbiztonságosabb befektetés, amely a legnagyobb megtérülést hozza.
A szerbiai felnőttek 90 százalékának van résztulajdona valamilyen ingatlanban
Pašanović rámutatott, hogy az ingatlanok 98 százalékát hazai állampolgárok vásárolják, nagyon kevés a külföldi befektető és a külföldi vásárló.
„Ezen változtatni kellene, több külföldi tőkét és külföldi állampolgárt kellene bevonzani. Vannak erre kezdeményezések, például az úgynevezett aranyvízum, amely bizonyos értékű ingatlan vagy befektetés vásárlásához kötődne. Montenegróban például 250.000 euró a határérték, és ezzel tartózkodási jogot kapnak, valamint magukkal hozhatják családtagjaikat és üzletet építhetnek” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy ez tovább mélyíti-e a társadalmi különbségeket a gazdagok és szegények között, Pašanović így válaszolt:
„A szerbiai ingatlanok furcsa jelenséget mutatnak. Először is: a felnőtt lakosság 90 százalékának van valamilyen résztulajdona ingatlanban. Ha ezt pénzre váltanánk, mindannyian nagyon gazdagok lennénk. Mit jelent ez? Azt, hogy ha eladnánk a vagyonunkat, mindannyiunknak több százezer eurós tőkéje lenne. Biztosan Európa három legszámosabb ingatlantulajdonos nemzete között vagyunk – a csehek és az albánok mellett. Nyugaton már régóta nem így élnek: a legtöbb ember egész életében albérletben él, és ez nem jelent számukra problémát” – zárta Pašanović.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
