Szokatlan mikroszkopikus anyagok halmozódhatnak fel azok vérében, akik hosszú Covidtól szenvednek – fedezték fel a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem kutatói.
A szakemberek egészséges és hosszú Covidtól szenvedő emberek vérmintáit vetették össze, és megállapították, hogy utóbbiak vérében nagyobb mennyiségben vannak jelen a mikro-vérrögök, melyeket hálószerű struktúrák, úgynevezett neutrofil extracelluláris csapdák (NET) kísérnek. A kutatók szerint az eredményeik segíthetik az orvosokat hosszú Covid azonosításában, és akár abban is, hogy magyarázni tudják az egyes betegek tüneteit, közölte a hvg.hu.
Mint a Gizmodo kifejti, a hosszú Covid egy igencsak komplex állapot, melyet több tényező együttes hatása okozhat. Ilyen lehet a korábbi Covid-fertőzésre adott „diszfunkcionális” immunválasz is. Vannak azonban olyan kutatások, amelyek szerint a hosszú Covid tünetei – így a tartós fáradtság vagy az „agyi köd” – néhány esetben összefüggésben lehetnek a krónikus gyulladással és a véralvadási gondokkal.
A kutatók korábban megállapították, hogy a hosszú Covidtól szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a vérben apró, rostszerű részecskék, mint az egészséges embereknél. Más tanulmányok pedig arra mutattak rá, hogy a hosszú Covid miatt nagyobb mennyiségben lehetnek jelen a szervezetben a NET-ek, azaz a neutrofil nevű immunsejtek által termelt ragadós struktúrák, melyek segítenek befogni a kórokozókat. Fontos szerepük van tehát a fertőzések leküzdésében, de a túlzott jelenlétük káros gyulladást okozhat.
A legújabb kutatásban a Stellenbosch Egyetem csapata jobban meg szerette volna érteni, hogy a hosszú Covidtól szenvedő betegeknél megfigyelt NET-ek és a mikrovérrögök hogyan hatnak egymásra, már ha egyáltalán. Ehhez összehasonlították 50, hosszú Covidtól szenvedő ember vérét egy egészséges kontrollcsoportéval.
Megállapították: a betegeknél a NET-ekhez és a mikrovérrögökhöz kapcsolódó biomarkerek szintje lényegesen magasabb volt, mint a kontrollcsoportnál. Ráadásul esetükben nagyobb vérrögök is megfigyelhetők voltak, valamint olyanok, amelyek a NET-ekhez kapcsolódtak.
A kutatók szerint a NET-eknek fontos szerepük van abban, hogy megvédjék a mikrovérrögöket a szervezet általi megsemmisítéstől, ami magyarázhatja azt, hogy miért maradnak fenn az embereknél sokáig a hosszú Covid tünetei – derül ki a Journal of Medical Virology című tudományos folyóiratban megjelent publikációból.
Ez azt jelenti, hogy ha sikerülne ezeket a káros dolgokat (NET-ek, mikrovérrögök) biztonságosan eltávolítani a szervezetből, potenciálisan a tüneteket is mérsékelni lehetne. Egyelőre azonban még sok a kérdés, a munkájuk azonban olyan új tesztek kidolgozásában segíthet, melyekkel könnyen azonosíthatók a hosszú covidos esetek.
