2025 első felében a legdrágább lakás négyzetmétere 9 805 euró volt, mégpedig a Belgrád Víziváros projekt területén. A legdrágább ház 3,8 millió euróért kelt el Savski venac településrészen, a legdrágább mezőgazdasági föld pedig 1,2 millió euróért Kúla községben.
A legdrágább garázs szintén Savski venacon volt, 66 000 euróért adták el. Kragujevacon pedig 2,4 millió eurót fizettek a legdrágább üzlethelyiségért.
Ervin Pašanović közgazdász a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy ez a befektetés legbiztosabb formája, amely a legnagyobb megtérülést hozza.
„Az elmúlt 12 évben folyamatos áremelkedés figyelhető meg, és nagy a likviditás is, ami azt jelenti, hogy a megépülő lakások többségét eladják. E két tényezőt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a piaci helyzet olyan, hogy az emberek megveszik ezeket a lakásokat, a piac pedig képes felszívni mindent, amit kínálnak, és az ár a kereslet alapján alakul” – mondja Pašanović, aki szerint jelenleg valóban csillagászatinak tűnnek az árak, hiszen a legdrágább négyzetméter majdnem tízezer euró volt.
„Ez néhány évvel ezelőtt teljesen elképzelhetetlen lett volna. Ahogy az is, hogy egy garázshely 70 000 euró körül kel el. Hasonló trend figyelhető meg az ingatlanpiac minden szegmensében” – teszi hozzá. Rámutat, hogy több oka is van annak, miért ilyen magasak az ingatlanárak.
„Először is azért, mert nincs tőkepiacunk, nincs működő tőzsde, így nem tudjuk máshová befektetni a pénzt, csak ingatlanba. Minden felesleges tőke ingatlanba áramlik. Emellett a születésszám csökken, így kevesebb gyermek örököl több szülőtől, nagyobb tőkéhez jutnak, több lakást, házat, mezőgazdasági földet adnak el. Továbbá rekordmagas a hitelből vásárlók száma, most 36 százalékon állunk, ilyen magas arány az elmúlt 45 évben nem volt” – magyarázza Pašanović.
Hozzáteszi, hogy ennek egy része a fiataloknak szóló kedvezményes hitelekből ered, és hatalmas volt a kereslet ezek iránt.
„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az emberek úgy gondolják, az ingatlan nagyon stabil és biztonságos befektetés, a tőkenövekedés nagy, a hozam pedig kiadhatásból is megfelelő” – mondja Pašanović. Kiemeli, hogy ez a legbiztosabb befektetési forma, amely a legnagyobb megtérülést hozza.
Megjegyzi, hogy a vásárlók 98 százaléka szerb állampolgár, és nagyon kevés a külföldi, akár befektetőként, akár vevőként.
„Ezen változtatni kellene, több külföldi tőkét és vásárlót kellene bevonzani. Vannak már kezdeményezések, például az úgynevezett aranyvízum: külföldiek bizonyos értékű ingatlan vagy befektetés vásárlásával – Montenegróban ez például 250 000 euró – gyakorlatilag tartózkodási engedélyt kapnának nálunk, magukkal hozhatnák családtagjaikat, és fejleszthetnék a saját vállalkozásukat” – magyarázza.
Arra a kérdésre, hogy ez tovább mélyíti-e a társadalmi különbségeket a gazdagok és szegények között, Pašanović azt mondja, hogy „az ingatlanjaink furcsa mutatók”.
„Először is, a felnőtt lakosság 90 százaléka rendelkezik valamilyen ingatlanrésszel. Ha ezt pénzre váltanánk, mindannyian nagyon gazdagok lennénk. Mit jelent ez? Azt, hogy ha mindenki eladná a vagyonát, több százezer eurónyi tőkével rendelkezne. Biztosan az első három közé tartozunk Európában az ingatlantulajdon tekintetében – a csehek és az albánok vannak még ezen a listán. Nyugaton már régóta nem így élnek: a lakosság többsége élete végéig albérletben lakik, és ezzel semmi problémájuk nincs” – összegzi Pašanović.
_______________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
