Nézem az elnökömet a televízión. Egy olyan csatornán, amit nem… ugyan, miért is ne lehetne megnevezni? Az Informer vendégeként. Nézem, és ismét le-, meg-, oda-vissza vagyok döbbenve. Pedig alaposan felkészültem rá lelkileg. Immár másfél órája pletykál. Politikailag pletykál. Főleg ő beszél, de időnként megszólal a kollégium vezetője is. No, meg egy ifjú titán és két-három nő. Hogy hasonlítson is valamire ez az egész. De minek?
Nézem az elnököm, most már a fölösleges tárgyrag nélkül. Oktattak minket az elnöknél sokkal képzettebbek. Hogy ne említsek kevesebbet, mint Ágoston Mihályt. Doktor, természetesen, a tudományok doktora. Akkor jár ki dr. megszólítás, ha abban a témában, ágazatban beszél valaki. Vannak politikusok, akik azt hiszik, hogy a dr. elhagyása sértés. Holott az emlegetése az! Ha mondjuk politikai témában nyilatkoznak. Vagy bármely másban. Mondjuk, dr. PB mondta, télen sikamlós a jég. Igaz… Nos? A birtokos jelző-rag… de nem erről szeretnék írni. Majd máskor nyelvészkedünk. Nem erről, hanem az elnök megjelenéséről, viselkedéséről, a nézőkre gyakorolt hatásáról.
Kollégium, vagy, ahogy az Informer főszerkesztője írja, mondja, kitalálja: kolegijum. Ennek volt vendége az elnök úr. Magyarán ezt az egyszerűbb szerkesztőségi ülésnek mondják. De adjuk meg a tiszteletet az Informer csapatának, legyen kollégium vagy testület. Nos, a szerkesztők kilencese, plusz az elnök úr kollégiumozott. Összesen tízen. Megszámoltam, mert volt rá időm. Arra is, hány nő, hány férfiú volt jelen. Betartották a szexuális egyenlőséget. A nemek közötti egyenlőség az egyenlő jogokat, a felelősségeket és a lehetőségeket jelenti a nők és a férfiak számára, a nemi sztereotípiák és megkülönböztetés kiküszöbölésével. Itt főleg az első nem, az első mindenki között, az első parancsnok, az első az elsők között beszélt. Nem elsőként, az Informer főszerkesztője nyitotta meg az ömlengést. De utána az elnök úr birtokolta a szót. Meg minden mást, a tekintélyt, a pletyka tárgyát, szintjét, üzenetét.
Sok mindenre kitért. Főleg azokra a témákra, amelyek vagy 13 éve forognak. Köz- és magánszájon. Jovanjica – mondotta. Tudják, ez az a botrány, amikor Ópázován (szerbül: Stara Pazova) sok sok tonnában mérhető marihuána ültetvényre leltek a mit sem sejtő belügyesek. Az akkori jelentések szerint 649,4 kiló szárított, tehát piacra kész drogot és 65.581 élő növény szárat koboztak el. Mindennek súlya 3954 kiló volt. Majdnem négy tonna. Több hektáron termesztették ezt a növényt. Sok-sok áramot fogyasztva. Kell a fény a kendernek, hogy gyorsabban nőjön. A vádirat 2019-ben látott napvilágot. Majd egy évre rá jött a másik, amelyben az állambiztonsági szerveket és a katonai állambiztonságot vádolják. Mondván, védelmet biztosítottak a fővádlottnak. Hadd ne írjam ide a nevét, úgyis tudják. Nos a Koluvija elleni per toporog. Az ügyvédek pedig magabiztosan mondják, semmi köze a kenderhez. Mert A „marihuána” kifejezés olyan kannabiszfajták besorolására szolgál, amelyek több mint 0,3% THC-t tartalmaznak (száraz tömeg alapján) és pszichotrop vagy euforikus hatásokat válthatnak ki a felhasználóban. Miért lenne ehhez köze a villanytelepet sem kielégítő világításhoz, a … ugyan, ugyan. Az esetet feltáró fiatal belügyesről azóta sem szól egy hír sem. Úgy hívják: Slobodan Milenković.
Hangágyú – a következő téma. Csak úgy természetesen jött, kötődött a marihuánára. Mondja elnököm, csak beveszi agyam, nem tudja miért, holott tudom, nem volt. Mármint hangágyú. Nem tudom, nem voltam ott. Ott volt viszont a piktorom, aki szerb katonaként részt vett a boszniai háborúban, tehát nem először hallott ágyúdörgést, és azt mondta, soha ilyen félelmet nem érzett. De ha ott lettem volna, akkor sem tudnám, hogy mitől szaladt szét a többezres, az újvidéki vasútállomás előtetője áldozatainak szentelt negyedórás hallgatás során. Megbeszélték, előre. Hogy ekkor és ekkor, másodpercre pontosan szaladnak. Fejvesztve.
Több autópályát épített ez a „monstum” – mondta elnököm, mint Josip Broz Tito egész elnökösködése során. Ez volt a következő téma. Indokolatlanul. Egy kérdés arról, miért van az, hogy a legutóbb megnyitott Pakovraće–Požega pályán az alagutaknál egy elsősegély meg egy rendőrjárőr ügyeleteskedik. Nem úgy volt megbeszélve. Vagy úgy volt lefektetve, hogy ez és ez ezt meg ezt kérdezi. Soha nem tudjuk meg. Nem tudják szegények az alagút problémát. Mármint a kollégiumra összecsődítettek. Nincs idejük informálódni. Hiába, ha csak magadat nézed, nem látod, mit csinál, mit mond a szomszéd.
Azt viszont tudták, hogy meg kell kérdezni elnökömet a szarajevói szafari ügyről. Merthogy Milánóban egy horvát újságíró az ottani ügyésznél eljárást kezdeményezett elnökünk ellen. Azzal vádolva őt, hogy köze volt az olasz „vadászok” szarajevói szállításához, amikor a várost körülvevő hegyekről az ottani polgárokra lehetett vadászni. Nagyon beteg elme agyréme, remélem. Mármint a történet terjesztőjére gondolok. De elnökünk azonnal vette a lapot, nevén nevezve az újságírót. Andrea, mondotta, semmi közöm hozzá. Mint ahogy ahhoz a fotóhoz sem, amely engem egy orvlövész puskával ábrázol. Az egy háromlábú kameraállvány volt. Akkor én újságíróként dolgoztam Palén. Tudják, ez az a kelet-szarajevói község, ahol a bosnyák háború alatt az ottani szerbek központja volt. Szellemi, anyagi, hadi stb…
Ez volt az idei 355. nemzethez fordulása elnökünknek a televíziókon keresztül. Reméljük, Isten ad még annyi erőt, energiát, hogy az idei évből még hátralévő napokon hozzánk forduljon! Naponta. Kétszer.
Öreg Dezső
_______________________________________________________________
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
