A Fiskális Tanács elemzése szerint Szerbia 2024-ben több hitelt vett fel, mint amennyi a költségvetési hiány és a lejáró adósság finanszírozásához szükséges lett volna. A túlzott eladósodás miatt az állam betétállománya mintegy hatszázmillió euróval nőtt.
A jelentés rámutat, hogy az úgynevezett „büntetőkamatokra” és díjakra – vagyis a lehívás nélkül tartott hitelek után fizetendő költségekre – több mint 1,6 milliárd dinárt, azaz tizennégymillió eurót költött az állam, ami a 2025-ös természetvédelmi kiadások teljes összegével egyenlő. A Tanács szerint ez a rossz projektkiválasztás, a gyenge műszaki előkészítés és a beruházások kivitelezésében tapasztalható hatékonysági problémák következménye, írja a 021.rs.
Az elemzés kitér arra is, hogy a költségvetési zárszámadás ugyan részletes bevételi és kiadási adatokat tartalmaz, de továbbra sem átlátható, mely állami garanciákat törlesztik a költségvetésből, és mely vállalatok kapnak ilyen jellegű támogatást.
Kritikaként megjegyzik, hogy a kiadások teljesítését a pénzügyminisztérium továbbra is a többször módosított „aktuális előirányzathoz” viszonyítja az eredeti 2024-es költségvetési terv helyett, ami torz képet ad a túlköltésekről. Példaként a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út építését említik, ahol a kifizetések több mint kétszeresen haladták meg az eredeti előirányzatot, magyarázat nélkül.
A Tanács szerint a folyó költségvetési tartalék felhasználása 2024-ben ugyan a törvényi keretek között maradt, de annak pontos nagysága és felhasználása továbbra sem egyértelmű a zárszámadásból.
