A bakteriális rezisztencia napjaink egyik legnagyobb kihívása a modern orvoslásban, és világszinten egyre növekvő fenyegetést jelent a közegészségügyre.
Komoly aggodalomra ad okot, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak olyan gyógyszerekkel szemben, amelyek évtizedeken át életeket mentettek. Amikor a baktériumok antibiotikum-rezisztenciát fejlesztenek ki, a hagyományos kezelések hatástalanokká válnak, a fertőzések tovább tartanak, a gyógyulás bonyolultabbá válik, és jelentősen nő a betegség terjedésének és a halálozásnak a kockázata.
A penicillin csaknem egy évszázaddal ezelőtti felfedezése új korszakot nyitott a gyógyászatban – az antibiotikumok korát, amely meghosszabbította az emberi élettartamot, és lehetővé tette összetett sebészeti beavatkozások, transzplantációk és súlyos fertőzések kezelését. Azonban az antibiotikumok felelőtlen és túlzott használata oda vezetett, hogy ma újra közel állunk ahhoz az időszakhoz, amikor a legegyszerűbb fertőzés is tragikus kimenetelű lehet.
„Aggodalomra adnak okot a multirezisztens baktériumok, amelyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prioritási listáján is szerepelnek a magas egészségügyi kockázat és a korlátozott kezelési lehetőségek miatt. Különösen veszélyesek a gram-negatív baktériumok, amelyek ellenállnak az utolsó vonalbeli antibiotikumoknak, illetve a gyógyszerrezisztens Mycobacterium tuberculosis, valamint más nagy kockázatú kórokozók, mint a Salmonella, Shigella, Neisseria gonorrhoeae, Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus. Ezek jelentősen hozzájárulnak a globális aggodalom növekedéséhez. A világban már feljegyeztek olyan súlyos fertőzéseket, sőt szepszist is, amelyeket minden rendelkezésre álló antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok okoztak” – magyarázza Milena Milojević, a Szerbiai Gyógyszerészeti Kamara gyógyszerésze az N1-nek.
A legfőbb oka az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának a helytelen és túlzott antibiotikum-használat, a kezelés idő előtti megszakítása, a nem megfelelő gyógyszer alkalmazása, valamint az antibiotikumok használata vírusfertőzések – például nátha vagy influenza – esetén.
„További problémát jelent, hogy az antibiotikumok nem szelektívek: nemcsak a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem a hasznos baktériumokat is, felborítva ezzel a szervezet természetes egyensúlyát. A bélflóra helyreállása akár hónapokig is eltarthat egyetlen antibiotikum-kúra után, sőt egyes esetekben még tovább. Ez hosszú távú következményekkel jár az immunrendszerre és az általános egészségi állapotra. Az antibiotikum-rezisztencia nem ismer határokat, és nem oldható meg elszigetelten. Világszintű problémáról van szó, amely összehangolt fellépést igényel az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi intézmények, de minden egyes ember részéről is” – hangsúlyozza Milojević.
A szerbiai patikákban olyan gyógyszerészek dolgoznak, akik szakértői a gyógyszereknek, és bármikor segítséget nyújtanak a terápiával vagy a gyógyszerekkel kapcsolatos bármilyen kérdésben. Az antibiotikum-tanácsadók külön képzésben részesültek, és részletes információkat adnak az előírt antibiotikumról, valamint szóban és írásban is tájékoztatják a betegeket annak helyes alkalmazásáról. Könnyen felismerhetők az „Antibiotikum-tanácsadó” feliratú kitűzőjükről. Fontos tudni, hogy az antibiotikumok csak bakteriális fertőzéseket gyógyítanak. Nem képes minden antibiotikum minden baktériumot elpusztítani, ezért nem szabad őket találomra szedni. Ha korábban egy orvos felírt nekünk egy antibiotikumot, az nem jelenti azt, hogy ugyanaz a gyógyszer legközelebb is megoldja a problémát, még akkor sem, ha a tünetek hasonlónak tűnnek. További probléma, hogy a baktériumok képesek „megtanulni”, hogyan váljanak ellenállóvá az antibiotikumokra – ezt nevezzük antibiotikum-rezisztenciának. Az antibiotikum-rezisztencia világszerte nagyon aktuális téma, mert számos baktérium ellenállóvá vált a ma rendelkezésre álló antibiotikumok többségével szemben. Ez a következő években súlyos problémákat fog okozni, ha továbbra is ésszerűtlenül használjuk őket” – mondja Sonja Stoiljković, a Szerbiai Gyógyszerészeti Kamara gyógyszerésze.
Hangsúlyozza, hogy a jelenlegi fertőzések nagy része vírusos eredetű. Fontos a megfelelő pihenés, az immunrendszer erősítése cinket, C-vitamint és D-vitamint tartalmazó készítményekkel, bőséges folyadékbevitel, valamint egyeztetés a gyógyszerésszel arról, milyen vény nélkül kapható gyógyszerek alkalmazhatók intenzívebb tünetek esetén.
Nem kell megijedni a láztól és a köhögéstől, amelyek szinte mindig megjelennek az ilyen fertőzéseknél. A vírusfertőzés utáni köhögés felnőtteknél akár két hétig, gyermekeknél akár egy hónapig is eltarthat. Ez a köhögés nem indokolja antibiotikum szedését. A lázat figyelni kell: amint nő az idő a lázemelkedések között, az annak a jele, hogy a szervezet jó úton jár a fertőzés leküzdésében.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
