Elhalasztották a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) és a Stav csoport aktivistái ellen indított pert, miután a védők kezdeményezték az eljáró ügyész, az újvidéki felsőügyészség ügyészének, valamint a fellebbviteli ügyész és a legfőbb ügyész kizárását.

A tizenkét újvidéki aktivista elleni ügy főtárgyalását pénteken nyitották meg az újvidéki felsőbíróságon, írja a 021.rs.

A PSG és a Stav tizenkét aktivistáját az alkotmányos rend és a Szerb Köztársaság biztonsága elleni bűncselekmény előkészítésével vádolják társtettesként, az alkotmányos rend elleni támadás és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására való felhívás bűncselekményével összefüggésben.

Az első tárgyaláson hat vádlott jelent meg: a PSG öt aktivistája – Mladen Cvijetić, Srđan Đurić, Marija Vasić, Lado Jovović és Davor Stefanović –, valamint a Stav csoport aktivistája, Lazar Dinić. Távollétükben folyik az eljárás azok az aktivisták ellen is, akik külföldön tartózkodnak: Mila Pajić, Branislav Đorđević, Anja Pitulić, Jovan Dražić, Doroteja Antić és Dejan Bagarić.

A tárgyalást a védők indítványára halasztották el 2026. február 2-ára, miután kérték a kirendelt bíró, Slobodan Josimović kizárását, továbbá a főügyész Branislav Lepotić, a fellebbviteli ügyésznő Tatjana Lagundžija és a legfőbb ügyész Zagorka Dolovac kizárását is, arra hivatkozva, hogy fennáll a részrehajlás gyanúja.

Hogyan folyt a tárgyalás?

A tizenkét újvidéki aktivista ügyének főtárgyalása 9 óra 30 perckor kezdődött meg az újvidéki felsőbíróság nagy tárgyalótermében. Az ügyet Slobodan Josimović ügyész és Vladimir Pecovski bíró vezeti.

A tárgyaláson védőik társaságában megjelentek azok az aktivisták, akik hét hónap előzetes letartóztatás után immár szabadlábon várják az eljárást. Jelen voltak azoknak az aktivistáknak az ügyvédei is, akik több mint nyolc hónapja külföldön tartózkodnak.

Pecovski bíró a tárgyalás elején közölte, hogy a védők hangfelvétel készítésére vonatkozó kérelmét az újvidéki felsőbíróság elutasította arra hivatkozva, hogy nem állnak rendelkezésre a technikai feltételek. Mint elmondta, a bíróság tájékoztatása szerint bár a tárgyalóteremben van technikai felszerelés, nincs elegendő személyzet a hangfelvétel rögzítéséhez.

Veljko Milić ügyvéd kérte a bíróságot, hogy vizsgálja felül ezt a döntést a különösen érzékeny ügyre való tekintettel.

„Ebben az ügyben a sajtó már ítéletet hirdetett, az ártatlanság vélelmét számtalanszor megsértették, úgy a bulvársajtó, mint a legmagasabb rangú állami tisztségviselők. Éppen ezért lenne kiemelkedően fontos a tárgyalás hangrögzítése, amely a tisztességes eljárás előfeltétele” – mondta az ügyvéd a tárgyalóteremben.

Vladimir Horovic ügyvéd is kérte a bíróságot, hogy vizsgálja felül a technikai feltételek hiányára vonatkozó indoklást.

„Szégyen egy bíróságra nézve, ha azt állítja, hogy rendelkezésre áll az eszköz, de nincs személyzet. Kérjük, rendeljenek ki egy technikust, akinek csak meg kell nyomnia a hangfelvétel gombját. Ebből világosan kiderülne, hogy ki az, aki valójában nem engedélyezi a rögzítést: az eljáró tanács elnöke vagy a bíróság vezetősége” – hangzott el a tárgyaláson.

Pecovski bíró ezeket a kérelmeket elutasította, hozzátéve, hogy személy szerint neki nincs kivetnivalója, hogy hangfelvétel készüljön, de nem lát esélyt arra, hogy a bíróság megváltoztatná korábbi döntését.

„Egyetértek a védőkkel abban, hogy ez egy történelmi per, de nem áll módomban megváltoztatni a bíróság határozatát. Ha másképp rendelkeztek volna, nem volna kifogásom” – fogalmazott.

Ezután Srđan Kovačević védő kérte a felsőügyész Slobodan Josimović, a főügyész Branislav Lepotić és Tatjana Lagundžija fellebbviteli ügyésznő kizárását. Indoklása szerint fennáll az alapos gyanú, hogy sérülne az eljárás pártatlansága.

Elmondta, hogy az ügyész a vádiratot olyan bizonyítékokra alapozta, amelyeket a Büntetőeljárási törvény megsértésével szereztek be, ezért javasolta, hogy a döntéshozatalt a legfőbb ügyészség vegye át.

Horovic ügyvéd csatlakozott a kérelemhez, rámutatva, hogy az alapfokú ügyészségen is folyik egy eljárás az egyik vádlott, Lado Jovović fivére, Radivoj Jovović tartományi képviselő ellen, amelyben az állítólagos sértett éppen Slobodan Josimović ügyész.

„Kell-e ennél nyilvánvalóbb ok a részrehajlás gyanújára, mint hogy az, aki ebben az ügyben sértettnek vallja magát, ugyanaz a személy, aki büntetőjogilag üldözi annak a fivérét, akitől állítólag a sérelmet elszenvedte?” – tette fel a kérdést a tárgyalóteremben.

Hozzátette, hogy az ügyész a vádiratát még azelőtt összeállította, hogy beérkeztek volna azok a bizonyítékok, amelyeket maga rendelt el.

„Nem várta meg a bizonyítékokat, nem értesítette a feleket a nyomozás lezárásáról, nem adott lehetőséget a védelemnek bizonyítékok és tanúk megjelölésére. Ez a sietség annak az igényéből fakadt, hogy ellehetetlenítsék a bizonyítást, így a bíróság olyan eljárást kénytelen folytatni, amelyet még a vádirat benyújtása előtt kellett volna lefolytatni” – mondta Horovic.

Predrag Bogovac ügyvéd szintén egyetértett az előtte szólókkal, és szerinte is az újvidéki felsőügyészség történelmi jelentőségű vádemelési javaslatáról van szó.

„A bizonyíték, amelyre hivatkoznak, még soha nem szerepelt büntetőeljárásban, és vádemelés alapjául sem szolgált. Az ügyész nyilvánvalóan parancsra cselekedett így. Josimović ügyész jár el az előtető-ügyben is, és látványos eltérések vannak a két eljárás lefolytatásában, a bizonyítékgyűjtésben és különösen a gyanúsítottak előzetes letartóztatásához való viszonyulásában” – mondta.

Veljko Milić is megerősítette mindezt, kiemelve, hogy az ügyész azért sietett benyújtani a vádiratot, hogy meghosszabbítsa a vádlottak előzetes letartóztatását. Vladimir Beljanski ügyvéd pedig emellett Zagorka Dolovac legfőbb ügyész kizárását is kérte, szintén a részrehajlás gyanújára hivatkozva.

„Felhívom a figyelmet arra, hogy ezt a büntetőeljárást hivatalos személyek kompromittálták, feltehetően a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) munkatársai, akik hivatali titkot szivárogtattak ki, és ezzel bűncselekményt követtek el. Országos lefedettségű televíziókban sugározták azt a felvételt, amely ebben az ügyben keletkezett, és amelyet a védelemnek hivatali titokként minősítve adtak át, így azt nem is oszthatták meg. A legfőbb ügyész tétlensége és az eljárás elmaradása a felelősök azonosítására okot ad a részrehajlás gyanújára” – mondta Beljanski.

Pecovski bíró jelezte, hogy ilyen esetekben a főtárgyalást el kell halasztani, amíg a kizárási kérelmekről a hatáskörrel rendelkező szervek döntenek, ezért a következő tárgyalást 2026. február 2-ára, 9 óra 30 percre tűzte ki.

A PSG aktivistája, Mladen Cvijetić – aki maga is vádlott – hangsúlyozta, hogy az aktivistákat azért állítják bíróság elé, hogy ezzel is leplezzék, ki a felelős az újvidéki vasútállomás előtetőjének tavaly november elsejei beomlásáért, amelyben tizenhatan életüket vesztették és egy ember súlyosan megsérült.

„Mindannyian tudjuk, hogy ez az ügy csak azért létezik, hogy leplezze azt, ami valójában történt: megtervezték a lopást, leomlott az előtető, polgártársaink haltak meg. Mi emiatt követeljük a felelősségre vonást – a köztársasági elnökét, az ő szolgáinak és bandájának felelősségét. A szerbiai alkotmányos rendet nem a mi csoportunk döntötte romba, hanem mindaz, ami történt” – mutatott rá Cvijetić.

Mi történt március 12-én?

Március 12-én este a PSG és a Stav aktivistái a mozgalom újvidéki irodájában gyűltek össze, a március 15-ére Belgrádba meghirdetett nagy egyetemista tiltakozás előtt.

Akkor még nem tudták, hogy a helyiségeket a belgrádi felsőbíróság elnökének 2024. májusi engedélye alapján a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) lehallgatta. A vádlottak védői már korábban is figyelmeztettek arra, hogy sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek nem lett volna joga ilyen bizonyítékot figyelembe venni az eljárás során.

Később kiderült, hogy a BIA Öreg Annát, a Szabad Polgárok Mozgalma parlamenti képviselőjét figyelte, arra hivatkozva, hogy állítólag kapcsolatban áll bizonyos magyarországi és regionális mozgalmakkal.

A vádlottak között elhangzott beszélgetés részleteit március 13-án este az országos lefedettségű tévécsatornák sugározták.

A vádiratból, amelybe a 021.rs szerkesztősége betekintést nyert, kiderül: ezeket a bizonyítékokat a felsőügyészség március 14-én, vagyis egy nappal a sajtóban való megjelenés után kapta meg.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!