A bajmoki Vuk Karadžić Általános Iskolában október 27-én történt súlyos kortárs erőszak ismét ráirányította a figyelmet a diákok védelmének kérdésére, az intézmények felelősségére és arra, milyen súlyos következményekkel járhat az iskolai bántalmazás.
Antonio Kočiš, a sérült nyolcadikos fiú édesapja szerint az eset kisebb szóváltásokkal indult, ám majdnem tragédiába torkollott. Két nappal korábban, október 25-én, a bajmoki Emlékezés fáklyája emlékműnél már volt egy komolyabb verbális összetűzés a tanulók között. „Szóváltásba keveredtek, sértegették egymást. Fiam, V. K., akkor nem verekedett, csak összevesztek, majd elmentek onnan” – mondta Kočiš.
Ez az incidens azonban csak előzménye volt annak, ami később történt. A támadás október 27-én, a nagyszünetben zajlott.
„Fiam a barátaival állt, amikor egy másik tanuló hirtelen rátámadt. Először többször ököllel gyomron ütötte, amitől elállt a lélegzete. Ezután még körülbelül tíz ütést mért ugyanarra a helyre, egészen addig, amíg össze nem esett” – idézte fel az apa.
A férfi elmondása szerint a többi diák és az iskola dolgozói közbeléptek és szétválasztották a sértettet és a támadót, de akkorra már megtörtént a súlyos sérülés. Az apa szerint az iskola nem megfelelően reagált és ennek akár végzetes következményei is lehettek volna.
„Felhívták a feleségemet, hogy hazaküldik, mert nem érzi jól magát. Ha ezt elfogadtuk volna, akkor elaludt volna, és többé nem ébredt volna fel. Belső vérzése volt. Az orvosok világosan megmondták, hogy ha nem reagálnak gyorsan, végzetes lehetett volna” – tette hozzá.
A bajmoki rendelőben a doktornő azonnal súlyos sérülésre gyanakodott, és azonnali kórházi ellátásra küldte a gyermeket. A kórházban megerősítették, hogy megrepedt a lépe és komoly belső vérzése van, ezért a fiút Szabadkáról Újvidékre szállították, ahol sürgősségi műtétet végeztek el rajta. Kočiš elmondta, hogy a következmények nemcsak a fizikai állapotot érintették:
„A stressztől a vérnyomása 185-re ugrott. Lelkiállapota is rossz, fél és bizonytalan. Attól tart, hogy nem tud majd normális életet élni, és hogy további műtétekre lesz szüksége.”
A hosszú és fájdalmas rehabilitáció miatt a fiú az idei tanévben már nem tud visszatérni az iskolába, és otthonról követi a tanórákat.
„Nyolcadikos volt, készülni kellett volna a felvételire. Most mindent ki kell hagynia” – mondta az apa. A támadóval szemben az iskola 21 napos eltiltást rendelt el, ami után visszatérhet az iskolába. „Ellenben a fiam egyáltalán nem mehet vissza ebben a tanévben. Ez a valóság” – szögezte le Kočiš.
A megkeresett intézmények – a felsőügyészség, a rendőrség és a kórház – válaszoltak a sajtó kérdéseire. A rendőrség megerősítette, hogy rögzítették a feljelentést, és dolgoznak az ügyön, a felsőügyészség a kiskorú bűnelkövetők osztályán vizsgálja az esetet, míg a kórház az adatvédelmi előírásoknak megfelelően nyújtott válaszokat.
Az egyetlen hely, ahonnan nem érkezett válasz, az az iskola, ahol az incidens történt.
A jogi háttér egyértelmű. A Büntető Törvénykönyv szerint az ilyen súlyos sérülés a testi sértés kategóriájába tartozik, és az Oktatási Törvény értelmében az iskoláknak haladéktalanul meg kell védeniük az áldozatot, értesíteniük kell a szülőket, a rendőrséget és az ügyészséget, sürgős intézkedéseket kell hozniuk a védelem érdekében, és el kell indítaniuk a fegyelmi eljárást. A törvények szerint az iskoláknak fel kell készülniük az egyéni támogatásra, pszichológiai segítségnyújtásra és fokozott felügyeletre.
A UNICEF adatai szerint Szerbiában a diákok 30–60 százaléka legalább egyszer szembesül kortárs erőszakkal, és a legkritikusabb esetek éppen a 12-15 éves korosztályban, tehát a nyolcadikosok között fordulnak elő.
„Ezt senki gyermekének sem kívánom” – mondta Kočiš.
Fiát pszichológus is segíti a felépülésben. Bár az iskola igazgatója már meglátogatta őket, még mindig kérdéses, hogy a tanintézmény milyen intézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő a jövőben, és hogy felelősségre vonják-e azokat, akik a mulasztásaikkal egy gyermek életét veszélyeztették.
A kortárs erőszak nem egy egyszeri eset, hanem súlyos figyelmeztetés, amelyről a társadalom nem fordíthatja el a tekintetét. Amikor a gyerekek egymás számára fenyegetést jelentenek, amikor a szóváltásból és a dobálózásokból ütések lesznek, és majdnem tragikus következményekkel járnak, akkor világos, hogy zéró toleranciát kell alkalmazni az ilyen viselkedéssel szemben. Nem lehet „szerencsétlen véletlenről” beszélni, hiszen a legelső figyelmen kívül hagyott konfliktus is tragédiává fajulhat, írja cikkében a Subotičke portál.
Fel kell ismerni, hogy a kortárs erőszak minden formája – legyen az fizikai, pszichés vagy társadalmi – komoly következményekkel jár. Az iskoláknak, a szülőknek, a közösségnek és az intézményeknek együtt kell lépniük, hogy a gyerekek ne egymás fájdalomforrásai legyenek, hanem igazi támogatást nyújtsanak egymásnak, figyelmeztet a cikk.
Fotó: Vuk Karadžić Általános Iskola, Bajmok
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
