Az Európai Parlament 13 évben szabná meg a közösségi média használatának alsó korhatárát, és ehhez erős életkor-ellenőrzési rendszert is javasol.
Ezt a horvát EP-képviselő, Biljana Borzan jelentette be Zágrábban, amikor bemutatta a kiskorúak online védelméről szóló jelentést, írja a Hina hírügynökség.
A Parlament fő ajánlása az, hogy a közösségi médiát 13 év alatt tilos legyen használni, míg a 13–16 évesek csak szülői engedéllyel regisztrálhatnának – áll a képviselői iroda közleményében.
„A közösségi hálók és az okostelefonok elterjedése óta aggasztó tendenciákat látunk a gyerekeknél és a fiataloknál. Az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a 11–15 éveseknek a száma, akik boldogtalannak érzik magukat. A legnagyobb emelkedés a lányoknál figyelhető meg – szinte minden második így nyilatkozik” – mondta Borzan, ismertetve azt a jelentést, amelyet ezen a héten fogad el a strasbourgi plenáris ülés.
A szocialista képviselő szerint ennek az állapotnak az okai a fiatalok modern életmódjában keresendők.
„A kutatások szerint a fiatalok ma sokkal kevesebb időt töltenek egymás társaságában. A korábbi napi két és fél óra mára mindössze 40 percre csökkent. Sokan kevesebbet alszanak hét óránál, és megfigyelhető bizonyos életre szóló tapasztalatok – például az első párkapcsolatok vagy a jogosítványszerzés – eltolódása is” – magyarázta Borzan.
Hivatkozott a brit The Economist adataira is, amelyek szerint növekedés tapasztalható az önmaguknak ártani próbáló fiatalok számában, valamint nőtt az életüket elvesztők száma is. Az EU-ban a közlemény szerint a fiatalkorúaknál gyakoribb halálok, mint a közlekedési balesetek.
Borzan szerint ez egy társadalmi válság, amely sok tényező eredménye.
„Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy naponta emberek nagy száma beszél online olyan témákról, amelyek súlyos lelki terhet jeleznek. Az EU-ban a fiatalok napi hét órát töltenek internetezéssel, 78 százalékuk minden órában ellenőrzi a telefonját, és közel a fele gyakorlatilag folyamatosan online van” – hangsúlyozta a horvát képviselő.
Hozzátette, hogy már napi fél órával kevesebb internethasználat is „pozitív hatással van a mentális egészségre”.
A korhatár bevezetése mellett az Európai Parlament javasolja a fiatalokra vonatkozó adatok reklámcélú felhasználásának tiltását, valamint a függőséget erősítő tervezési elemek betiltását – mint például a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás vagy a felesleges értesítések.
„A nagy internetes vállalatok üzleti modellje azon alapul, hogy a felhasználót minél tovább a képernyőn tartsák. Semmilyen erkölcsi gátjuk nincs, még az aggasztó adatok ellenére sem, amelyek a fiatalok mentális jóllétére utalnak. Ez a Parlament részéről nagy előrelépés, széles körű politikai támogatással, a jövő év végére várható új európai jogszabály előtt” – mondta Borzan.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
