Az elmúlt 25 évben több százmillió dollár érkezett Szerbiába a kínai állami bankoktól hitelek formájában, gyakran különleges feltételekkel – derül ki egy nemzetközi szervezet elemzéséből, amely a kínai állami pénzek áramlását vizsgálta, írta meg a BBC Szerbia. Az “acélbarátság” ma már „vasból készült adósságokat” is jelent.
2000 és 2022 között Szerbia 7,7 milliárd dollárt kapott Kínától, ennek döntő részét hitelek formájában – áll az AidData nevű nemzetközi szervezet adataiban.
Az AidData – amely kutatja, hogyan költenek a kormányok pénzt saját határaikon kívül – októberben átfogó jelentést tett közzé a kínai befektetésekről világszerte.
A Szerbiába irányuló kínai pénzekről készült külön jelentés rámutat: a hitel nagy részét infrastruktúrára, bányászatra és energiára vették fel, gyakran olyan feltételekkel, hogy a projekteken kínai cégeket vagy kínai termékeket kellett alkalmazni.
A hatalmas összegek miatt felmerült a kérdés: képes lesz-e Szerbia visszafizetni az adósságokat?
„Szerbia nincs túlzottan eladósodva Kínával szemben, ha a teljes adósságállományt nézzük, de az adósság növekedési üteme és annak koncentrációja bizonyos hitelezők felé óvatosságra int” – mondja Nikola Stakić, a Singidunum Egyetem közgazdásza a BBC-nek.
A legnagyobb hitelező a kínai állami Exim Bank, amely felé Szerbia 2,8 milliárd dollárral tartozik 2025 szeptemberi adatok szerint – 45 millió dollárral többel, mint egy évvel korábban.
Világszinten Kína több mint 2 billió dollárt hitelezett 2000 és 2023 között, ami kétszer annyi, mint ahogy korábban becsülték.
A pénz nemcsak szegényebb, hanem gazdag országokba is irányult: az amerikai cégek, intézmények 200 milliárd dollárnyi kínai állami hitelt kaptak.
Parks elmondta, hogy a Szerbiához hasonló fejlődő országoknak adott kínai kölcsönök főként infrastruktúrára irányulnak, és az államadósság részei.
Parks szerint a kínai befektetések azért irányulnak Szerbiába ilyen mértékben, mert:
„Az EU-ban vannak korlátok, Szerbiában pedig nincsenek – ezért vált Szerbia kulcsfontosságú partnerré a Balkánon.”
Hogyan érkezett a kínai pénz?
2010 óta folyamatosan nőtt a kínai források beáramlása Szerbiába. A csúcs 2019 volt: Szerbia 1,6 milliárd dollárt kapott, ebből 1,1 milliárdot az Újvidék–Magyarország határa közti vasútvonal modernizációjához.
A fő kivitelezők kínai cégek voltak (CRIC és CCCC), alvállalkozóként szerb és kínai cégek is részt vettek. A munkák gyakran a hazai szabályok megkerülésével zajlottak, „baráti megállapodások” elve alapján – ez korrupciós kockázatot jelentett, ahogy azt a nem hivatalos vizsgálóbizottság megállapította.
Szerbia és Kína együttműködését már 2009-ben hivatalos dokumentumok is rögzítették: ekkor írták alá az infrastrukturális gazdasági és műszaki együttműködésről szóló államközi megállapodást. Ez lett a későbbi nagy projektek alapja.
Mekkora összeget „ajándékozott” Kína Szerbiának?
2000–2022 között Kína Szerbia második legnagyobb fejlesztési partnere volt. Az EU megelőzte 10,3 milliárd euróval, de ennek jelentős része vissza nem térítendő támogatás volt. A kínai 7,7 milliárdból csak 304 millió dollár volt tényleges támogatás (nem hitel). A támogatások értéke valójában magasabb lehet, mert a „természetbeni juttatásokat” nehéz pénzre váltani – hívja fel a figyelmet az AidData. A donátorok között ott a Zijin is, amely oktatásra, egészségügyre, sportra adott támogatásokat, valamint 730.000 dollárt a Konfuciusz Intézet működésére az újvidéki egyetemen.
A „rejtett adósságok” kérdése
Az AidData szerint Szerbia 4,5 milliárd dollárnyi kínai hitelt törleszt jelenleg, és további kölcsönök adatait nem sikerült beazonosítani. A fejlődő országokban gyakori jelenség a „rejtett adósság”, amely nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban.
„Ha Szerbiában is vannak ilyenek, akkor a hivatalos államadósság nem tükrözi teljesen a valós helyzetet” – mondja Stakić.
Brad Parks szerint azonban Szerbia alig van kitéve a rejtett adósságoknak.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
