Soha ilyen jól nem fizették a fizikai munkát, ugyanakkor soha nem volt még ennyire kevés ember, aki ezeket a mesterségeket űzi. Montenegróban rengeteg a munkalehetőség, mégis alig akad munkaerő.
Az építőipari és műszaki szakmák 2.000–3.000 eurós fizetéseket érnek el, míg egyes mesterek – például a keramikisok – egyetlen munkával akár 5.000 eurónál is többet kereshetnek. Ennek ellenére az ország 2023-ban csak az alapvető építőipari munkákra közel 4.800 munkavállalási engedélyt volt kénytelen kiadni.
A Montenegrói Iparkamara ügyvezető igazgatója, Boris Marđonović arra figyelmeztet, hogy a magas keresetek sem tudták megoldani a fő problémát: az oktatási rendszer nem termeli ki a szükséges munkaerőt, írja a Bankar.me.
A legjobban fizetett szakmák: európai bérek, nulla munkaerő
A montenegrói építőipar, a műszaki szakmák és a vendéglátás továbbra is a legmagasabb fizetéseket kínálják, ám a helyi szakemberek hiánya áremelkedést és egyre több külföldi munkás alkalmazását eredményezi.
„A legjobban fizetett szakmák az építőiparhoz, a speciális technológiai területekhez és a vendéglátáshoz kapcsolódnak” – mondja Marđonović.
Bár az építőipar hivatalos átlagbére 973 euró, az önálló szakemberek havonta 3.000 eurónál többet keresnek.
„A keramikus óradíja 15–20 euró, négyzetméterenként pedig akár 35 eurót is kérhet. Egy tapasztalt mester, aki 170 négyzetmétert rak le, egyetlen munkával több mint 5.000 eurót kereshet” – részletezi.
Ennek ellenére Montenegró szinte minden szakmában súlyos munkaerőhiánnyal küzd. A külföldi munkaerő alkalmazása pedig egyre nehezebb.
Miért nincs szakember?
A munkaerőpiaci helyzet alapján a szakoktatás egyszerűen nem képez elegendő szakembert.
Noha a kamarának 155 szabályozott szakmája van, az iskolák ezeknek csupán egy kis részét kínálják.
„20 éve lobbizunk eredménytelenül egy olyan szakoktatási rendszerért, amely a fejlett EU-országok modelljéhez hasonlít. Bevezettünk olyan programokat, mint például a Fit for Future, amely minden diák számára nyitott, különösen a 15 év alattiaknak. Ennek segítségével megtalálhatják az ideális szakmájukat és kapcsolatba léphetnek a munkaadókkal. A program célja, hogy perspektívát adjon a fiataloknak a gazdaság 155 szabályozott szakmájában” – mondja Marđonović.
Hangsúlyozza, hogy a duális képzés az egyetlen fenntartható megoldás.
Az oktatás nem követi a piac igényeit
„A kutatások szerint a fiatalok 50 százaléka szeretné elhagyni az országot, főként a gazdasági kilátások miatt” – teszi hozzá Marđonović.
A képzések nincsenek összehangolva a munkaerőpiaccal, a programok nem elérhetők a kisebb településeken, és a 2017-ben bevezetett duális rendszer „nem hozott eredményt”.
„Paradox a helyzet: formálisan létezik intézményi támogatás a szakoktatásra, és a hivatalos jelentések optimisták. De a terepen egészen más a kép: a munkaerőpiac hiánya, a fiatalok elvándorlási szándéka és az érdeklődés visszaesése a hagyományos szakmák iránt továbbra is meghatározó” – mondja.
Globális kereslet, helyi nehézségek
Világszinten ugyanez a probléma: egyre kevesebb fiatal választ szakmát, miközben a kereslet gyorsabban nő, mint valaha. Ez tovább csökkenti az elérhető munkaerőt olyan országokban, mint Montenegró, ahol a szakemberek gyakran külföldön találnak jobb feltételeket.
„A világ legkeresettebb szakmái a villanyszerelők, vízvezetékszerelők, hegesztők, asztalosok és a fűtés–szellőzés–klíma technikusok” – sorolja Marđonović.
A megújuló energia szektora is gyorsan növekszik, ahol például a napelemtechnikusok már most kiemelten keresettek.
A kreatív és digitális szakmák is különösen erős növekedést mutatnak:
„Ide tartozik a webdesign, a mikroalkalmazások fejlesztése, a videóprodukció, de az enteriőrtervezés is, amely a mikrovállalkozók révén egyre népszerűbb. A kamara 27 új digitális szakmát dolgozott ki, amelyeket november 17-én mutattunk be. Emellett olyan mesterképzési minősítéseket hoztunk létre, amelyek értéke megegyezik például a német rendszerrel. Ennek eredményeként egyre többen érdeklődnek, még külföldről is” – teszi hozzá.
Szakemberek nélkül bizonytalan a jövő
A Montenegrói Foglalkoztatási Hivatal 2025 szeptemberében és októberében végzett kutatása szerint a munkanélküliek – köztük sok fiatal – nagy érdeklődést mutatnak a szakmai képzések és továbbképzések iránt, különösen azok iránt, amelyek gyakorlati tudást adnak.
„A fiatalok azonban jelentős akadályokba ütköznek: a képzések nem illeszkednek a munkaerőpiac igényeihez, kevés a valódi gyakorlati óra, és hiányoznak az információk a helyi képzési lehetőségekről és munkáltatókról” – figyelmeztet Marđonović.
Végül hangsúlyozza: ezek a rendszerszintű hiányosságok nehezítik a kamara több éve tartó küzdelmét a szakemberekért. A szakmák megerősítésének stratégiája – mondja – csak határozott intézményi támogatással biztosíthat stabil gazdaságot, mert szakemberek nélkül bizonytalan a jövő.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
