A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2025-ben Szerbiában 2.182 médiumot tartottak nyilván, amelyek több mint a fele, 1.180 online médiumként szerepel a nyilvántartásban.
Hét évvel korábban a televíziók száma 211 volt, ez 217-re nőtt, míg a rádióállomásoké 309-ről 268-ra csökkent. A nyomtatott média példátlan visszaesést mutat: 863-ról mindössze 468-ra csökkent a számuk.

„Bár a digitális médiumok dominálnak, a televízió szerepe továbbra is rendkívül erős, hiszen a szerb állampolgárok átlagosan napi nyolc órát töltenek a képernyők előtt. Minden arra utal, hogy a televízió az információ- és szórakoztató szektorban továbbra is a szerb médiapiac domináns eleme marad, ugyanakkor az internet térnyerése a kommunikáció területén egyre erősebb” – mondta Dejan Radosavljević, az Ipsos munkatársa.

Az adatok arra is utalnak, hogy a rádiónak stabil a közönsége, és naponta átlagosan 3 óra 40 percet hallgatják valamelyik adót.

„Úgy gondolom, a közeljövőben, vagyis a következő néhány évben nem várható drámai változás. Az újságok folyamatos visszaesésben vannak, de a rádió stabil és jól tartja magát, ami azt mutatja, hogy hűséges közönsége van és biztos a jövője” – tette hozzá Radosavljević.

A legelterjedtebb közösségi hálók:

  • Facebook – 61%,
  • Instagram – 52%,
  • YouTube – 48%.

Az üzenetküldő alkalmazások közül a Viber a legnépszerűbb: a mobil-előfizetők majdnem 80%-a használja, míg a WhatsApp felhasználók száma 40% alatt van.

A szerb médiapiac részletes elemzésében Radosavljević azt is kiemelte, hogy a tavalyi teljes reklámbüdzsé 274 millió euró volt, amelynek majdnem a fele televíziókra ment.

A Szerbia médiaképére vonatkozó aktuális adatokat a „A média helyes mértéke 2025” című tanulmány keretében mutatták be, amelyet a Média Asszociáció készített.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!