A földrengésveszély térképe, amelyet az Európai Földrengéskockázati Szervezet (EFEHR) készített, azt mutatja, hogy három balkáni ország „piros zónában” van, ami azt jelenti, hogy nagy az erős földrengés kockázata.
A földrengésveszély térképe azt mutatja, hogy egy adott helyen milyen mértékű talajmozgás várható a jövőben bekövetkező, helyi vagy távolabbi földrengések esetén.
A földrengésveszély térképe Európában
A talajmozgást – az EFEHR magyarázata szerint – a talaj maximális gyorsulásával (PGA) fejezik ki, amelyet rendszerint a Föld gravitációs gyorsulásának százalékában adnak meg. Az európai földrengésveszély-térképen szereplő értékek az Európára vonatkozó frissített veszélyességi modell (ESHM20) számításain alapulnak.
A térkép így van felosztva:
- Fehér–zöld: alacsony kockázatú területek
- Sárga–narancs: mérsékelt kockázatú területek
- Sötétpiros–lila: magas kockázatú területek
A jelenlegi építési előírások szerint a földrengésállónak tekintett lakó- és üzleti épületeket úgy tervezik, hogy kibírják a várható talajmozgásokat, annak 10 százalékos valószínűségével, hogy az adott időszakban (50 év) a terhelés meghaladja a tervezett értéket. Ez egy átlagos lakóépület várható élettartama is, és úgy is leírható, mint olyan talajmozgás, amely körülbelül 475 évente várhatóan egyszer lépi túl ezt a szintet (ún. visszatérési idő).
Három balkáni ország nagy veszélyben
Európában a földrengés szempontjából legnagyobb kockázatú országok közé tartozik három balkáni állam:
- Görögország
- Albánia
- Románia
Valamint még:
- Törökország
- Olaszország
Ugyanakkor a földrengésveszély jelentős néhány régióban az alábbi országokban is:
- Ausztria
- Belgium
- Franciaország
- Németország
- Izland
- Norvégia
- Portugália
- Szlovénia
- Spanyolország
- Svájc
Fontos hangsúlyozni, hogy még az alacsony vagy mérsékelt szeizmikus kockázatú területeken is bármikor előfordulhat földrengés.
A kockázati térképen a vörös, lila szín jelzi a veszélyeztetett területeket (edehr.org, screenshot)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
