Ha az amerikai működési engedély nem érkezik meg az utolsó pillanatban, a pancsovai finomító a korábbi bejelentések szerint kedden teljesen leáll. Željko Marković energetikai szakértő a Szerbiai Rádió és Televíziónak azt mondta, nem számít arra, hogy az engedély megérkezik, és arra számít, hogy a finomító befejezi a működést. Azt is hozzátette, hogy a bankok hamarosan blokkolhatják a Szerbiai Kőolajipari Vállalat számláit, és ebben az esetben a vállalatot csőd fenyegeti.
Željko Marković hangsúlyozta, hogy szeretné, ha az amerikai adminisztráció meghosszabbítaná a licencet a NIS számára, de nem számít erre.
„Az amerikaiak egyszerű okból nem nyilatkoznak — ők vezették be a szankciókat, a szankciók érvényben vannak, és nem látják, hogy bármi is változott volna, akkor miért tennék” — mondta Marković.
Hozzátette, hogy nincs új információ a pancsovai finomító működésével kapcsolatban.
„Nem vagyok technológus, ezt talán egy szakember jobban el tudná magyarázni, de annyit tudok, hogy kétféle módja van a finomító konzerválásának: az egyik, amikor nitrogénnel töltik fel a rendszert, hogy ne keletkezzen korrózió a csövekben — így akár három hónapig is állhat, és egy hónapon belül újra üzembe helyezhető. A másik mód a teljes leállítás — ebben az esetben, ha több mint három hónapig áll, a finomítót négy hónap vagy még több idő újraindítani” — magyarázta Marković.
A NIS-szel kapcsolatban azt mondta, hogy a másodlagos szankciók veszélyét semmiképp nem szabad megengedni.
„Ha bármelyik bank, vagy a Szerb Nemzeti Bank blokkolná a számlákat, az nagyon súlyos lépés lenne és bizonyos értelemben nagy vereség. Ezért várható, hogy a bankok hamarosan blokkolni fogják a NIS számláit. Ilyen helyzetben a NIS már nem működőképes” — tette hozzá.
Szerinte ebben az esetben csőd következik.
„Ha nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit, és megérkeznek a behajtások, akkor csődöt vezetnek be, jön a csődgondnok, és elkezdődik a vagyon értékesítése” — mondta Marković.
Arra a kérdésre, hogy mennyire bonyolult és költséges a finomító újraindítása, Marković azt felelte, nincs információja a költségekről, de „mindenképpen olyan helyzetben vagyunk, hogy nem tudunk sem eleget keresni, sem megtakarítani ahhoz, hogy ezt fedezzük”.
„Ez a helyzet mindenképpen költséges — akár a NIS-nek, akár közvetve nekünk. Csak azt nézzük, hogyan tudjuk ezeket a költségeket csökkenteni” — mondta.
Ami Szerbia lehetséges lépéseit illeti, Marković szerint az első lehetőség az lenne, hogy Szerbia úgy járjon el, ahogyan más államok — például Bulgária vagy Németország — tették.
„De a mi kormányunk úgy döntött, hogy ezt nem teszi meg, mert nem akarja erővel átvenni ezt a vállalatot. Ez az intézkedés fenntarthatná az ellátás stabilitását, és segíthetne kikerülni a válságból. De ez is pénzbe kerülne. Ha átvesszük a NIS-t, működhetne tovább, de amikor egyszer véget ér a háború, és helyreáll a helyzet, akkor biztosan perek következnének nemzetközi bíróságok és választottbíróságok előtt, és ezt megint nekünk kellene fizetni” — magyarázta.
Hozzátette, hogy ha ezt sem tesszük, a problémák most jelentkeznek.
„Ez gondot okoz a gazdaságnak is. Veszélyben van a GDP-növekedés, biztosan romlani fog az inflációs helyzet is” — mondta.
Ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját illeti, valamint hogy ez közelebb hozza-e Oroszországot a NIS eladásához, Marković úgy véli, hogy ilyen tárgyalásoknak hónapokkal ezelőtt lett volna értelme, most már túl késő.
„Ha a NIS-t most akarnák eladni, amikor a vállalat nem működik, a helyzet teljesen más: ilyenkor mások az árak, az ajánlatok, és maga a folyamat is hosszú. Ez semmiképp sem történhet meg gyorsan — biztosan hónapok kellenek hozzá, és nekünk már nincs ennyi időnk. Ha ilyen beszélgetések februárban vagy márciusban zajlottak volna, optimisták lehetnénk” — jegyezte meg.
Arra a kérdésre, mi történik, ha Moszkva elutasít bármilyen belgrádi ajánlatot, és letelik az Aleksandar Vučić által bejelentett 50 napos határidő, Marković azt mondta, nem tudja, mi a szándék, de valószínűleg átvétel következik.
„Ez a határidő annak feltételezésével lett meghatározva, hogy a NIS megkapja a licencet és folytatja a működést. Így kell értelmezni. Ha a NIS leáll, és újabb 50 napot várunk, majd csak akkor kezdünk valamilyen átvételbe, az felesleges — azt akár azonnal is meg lehetne tenni” — mondta.
Az utóbbi napokban előkerült a Szerbia és Oroszország közötti 2008-as államközi szerződés a NIS megvásárlásáról, valamint az a kérdés, hogy ez akadályozhatja-e a nacionalizációt. Marković szerint a szerződésben ez nincs egyértelműen rögzítve.
„Nem láttam a szerződésben ilyen kitételt, illetve sehol sem találtam, hogy ilyen helyzetekre vonatkozó előírás lenne. Valószínűleg akkoriban nem gondoltak arra, hogy Szerbia ilyen átvételi lépést hajtson végre. Néhány más államközi szerződés tartalmazott tulajdonvédelmi rendelkezéseket, de rendkívüli körülmények között azok sem érvényesek. Tehát nincsenek olyan jogi megoldások, amelyek garantálnák, hogy egy esetleges átvétel után ne érjék Szerbiát orosz keresetek” — zárta Marković.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
