Pontosan egy évvel ezelőtt vették blokád alá először az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karát.

2024 decemberének azon hétfőjén a Stav csoport diákjai bejelentették, hogy blokád alá veszik a Rektori Hivatal épületét. Néhány órával a bejelentett blokád előtt a hallgatók bementek a Bölcsészettudományi Karra és blokád alá helyezték azt, a belgrádi diákokkal való szolidaritásból. A bejáratot a diákokon kívül senki nem használhatta, és ők is csak index felmutatásával léphettek be, írja riportjában a 021.rs.

Ettől a pillanattól kezdve az újvidéki Bölcsészettudományi Kar lett az Újvidéki Egyetem első blokád alá helyezett kara, és menedékké vált mindazoknak a hallgatóknak, akik a következő napokban saját fakultásukat blokkolták.

A blokád első hónapjaiban a diákok követelései a következők voltak:

  • a vasútállomás rekonstrukciójával kapcsolatos dokumentáció nyilvánosságra hozatala,
  • a felelősök eljárás alá vonása a leszakadt előtető ügyében,
  • az akkori miniszterelnök, Miloš Vučević és Újvidék korábbi polgármestere, Milan Đurić lemondása és büntetőjogi felelősségre vonása,
  • minden felelős eljárás alá vonása a tüntetők és hallgatók elleni támadások miatt,
  • a tüntetéseken őrizetbe vettek elleni vádemelések megszüntetése,
  • a politikai tisztségviselők felelősségre vonása Ilija Kostić megtámadása miatt,
  • később pedig az előrehozott választások kiírása.

Közben a „Stav” csoport aktivistái ellen eljárás indult Újvidéken, miután a Biztonsági-Információs Ügynökség (BIA) lehallgatta beszélgetésüket a Szabad Polgárok Mozgalmának aktivistáival, a belgrádi március 15-i, „15 a 15-ért” tüntetés kapcsán.

A kar a nyár végén ismét a figyelem középpontjába került, amikor Milivoje Alanović dékán rendőri kísérettel erőszakkal hatolt be a blokád alatt lévő épületbe. A rendőrség ezt követően nagyjából egy hónapig az épületben tartózkodott. A rendőrök túlzott erőszakot alkalmaztak, és különösen emlékezetes maradt a szeptember 5-i rendőri brutalitás, miután az összecsapások éppen a kar előtt kezdődtek.

A Bölcsészkaron egy év telt el a blokád kezdete óta

A Bölcsészettudományi Karon ma megemlékezést tartottak a blokád kezdetének egyéves évfordulóján. A rendezvény elején az egyik hallgató szólt a jelenlévőkhöz:

„Úgy állunk itt, hogy nincsenek velünk azok, akik elsőként tették meg a lépést a blokád felé, és bátorságot adtak nekünk a folytatáshoz. Nem azért, mert nem akarnak itt lenni, hanem mert olyasmiért állnak bíróság előtt, amit nem követtek el, nem legitim bizonyítékok alapján, és azért, mert a hangjuk még mindig hallatszik.”

A hallgatónő hozzátette, hogy bár a diákok már nincsenek blokádban, ez sok polgárt összezavar, akik kívülről figyelik őket.

„Tudjátok, hogy nem adtuk fel. A harcunk csak formát váltott. Amikor erkölcsi igazságot kell keresni, de az igazság erkölcstelenek kezében van, mindig két oldal létezik.”

Mint mondta, az elmúlt év végső soron választás volt:

„Vagy kiállsz az igaz oldalra, és harcolsz a saját és szeretteid életéért és jövőjéért, vagy ott maradsz, ahol minden következő lélegzetvétel talán az utolsó. Egy évünk volt oldalt választani. Semlegesség már nem létezik. Aki azt állítja, hogy igen, az nem az igazság oldalán áll. Ha nem vagy része a megoldásnak, akkor része vagy a problémának. Mi oldalt választottunk – és azok is, akik ma néznek minket és nevetnek rajtunk. A kezdetektől fogva fenyegetéseknek, sértéseknek, manipulációnak, erőszaknak voltunk kitéve.”

Hozzátette azt is, hogy „a hallgatók és a polgárok túl gyorsan hozzászoktak a mindennapi erőszak különféle formáihoz, amelyek őket érik”.

A diákok nyitva hagyták a kérdést, vajon újra blokkolják-e a kart:

„Minden fenyegetés, a diákok biztonságának minden megsértése, minden sértés, minden lejárató megjegyzés, minden szerződés, amit csak azért nem hosszabbítanak meg, mert valaki kiállt a hallgatók mellett – mindez hozzájárul a válaszhoz arra a kérdésre, hogy újra lesz-e blokád. A további lépések rajtatok múlnak.”

Egy másik hallgató hozzátette, hogy a hallgatói küzdelem folytatódik, és fontos kiemelni, hogy a cél az, hogy a hallgatói testületekben, így a diáktanácsban is valóban azok képviseljék őket, akiket többségi szavazással választottak meg.

„Ha rendet akarunk tenni az országban, először a saját udvarunkban kell rendet rakni – vagyis a hallgatói parlamentekben” – hangsúlyozta.