Amennyiben a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) nem kapja meg az amerikai működési engedélyt, a pancsovai finomító és a Petrohemija esetleges leállítása először az ott dolgozókat, majd pedig az egész gazdaságot érintené, ezt állítják gazdasági szakértők.
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić korábban kijelentette, hogy a pancsovai finomító kedden áll le teljesen. Hangsúlyozta, hogy ha Szerbia nem kap engedélyt az Egyesült Államoktól, a következő időszakban különböző módokon kell majd biztosítania a kőolajat és a kőolajszármazékokat.
Emellett az orosz partnereknek 50 napos határidőt adott a NIS-ből való kivonulásra, ezt követően pedig – ahogyan bejelentette – Szerbia „saját irányítást” vezetne be, és „a lehető legmagasabb árat” ajánlaná fel az orosz partnernek.
Az Egyesült Államok továbbra sem nyilatkozik a működési engedéllyel kapcsolatban.
Saša Đogović közgazdász arra figyelmeztet, hogy a pancsovai finomító és a HIP Petrohemija esetleges leállítása súlyos negatív következményekkel járna Szerbia teljes gazdaságára nézve. Mint mondja, elsősorban a dolgozók éreznék meg a csapást, nemcsak ezekben a vállalatokban, hanem a pancsovai fűtőműben is, majd pedig a fogyasztók és a gazdasági szereplők a magasabb üzemanyagárak miatt.
„Ez mindenképpen negatív hatással lenne a gazdasági növekedésre” – hangsúlyozza Đogović a Danasnak.
Hozzáteszi, hogy Szerbiának ilyen helyzetben több devizatartalékot kellene költenie kőolajszármazékok importjára, ami tovább növelné a külkereskedelmi hiányt.
Ha egy ilyen helyzet huzamosabb ideig fennmaradna – figyelmeztet –, az a makrogazdasági stabilitást is veszélyeztetné.
Đogović elmagyarázza, hogy egy nagyjából egy hónapos, rövid leállás még pótolható lenne a későbbi időszakban, de minden, ami ennél tovább tart, bizonyos beruházások visszavágását jelentené annak érdekében, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg az előirányzott 3 százalékát a GDP-nek.
Szerinte a jelenlegi helyzet annak a következménye, hogy a hatalom év eleje óta nem reagált megfelelően, amikor a szankciókat bejelentették, majd halogatták abban a reményben, hogy az ukrajnai háború gyorsan véget ér, és a szankciók feleslegessé válnak.
„Ezért nem tettek meg semmilyen lépést annak érdekében, hogy ezt a helyzetet elkerüljék. Ez a jelenlegi hatalom rossz helyzetértékeléséről tanúskodik” – mondja Đogović.
Úgy véli, Szerbiának elegendő ideje és erőforrása lett volna arra, hogy proaktívan reagáljon, ahelyett hogy passzívan várja az eseményeket. Példaként említi a NIS részvényeinek kényszerfelvásárlását, amely lehetővé tette volna, hogy elkerüljék a szankciók következményeit és biztosítsák a normális működést.
„Miért nem teszi ezt a hatalom – erre csak ők tudnak válaszolni. Nyilvánvaló, hogy teljesen más ‘szemüvegen’ keresztül nézik ezt a problémát” – teszi hozzá.
Milan Kovačević közgazdász arra figyelmeztet, hogy a NIS-szel kapcsolatos jelenlegi helyzet nagy következményekkel jár majd a szerb gazdaságra. Mint mondja, az ország először ellátási és importproblémákkal szembesül majd, ami növeli a költségeket, és csökkenti egyes ágazatok működésének erejét.
Mindez – teszi hozzá – más árakra is hatással lesz az országban.
„Ez további áremelkedést idéz majd elő, és tovább nehezíti az állam erőfeszítéseit az árak csökkentésére” – mondja Kovačević.
Emlékeztet arra, hogy a NIS nagy jelentőséggel bírt az állami költségvetés számára is, ezért a bevételek visszaesése elkerülhetetlen.
„Csökkenni fognak a költségvetési bevételek, mivel a NIS jelentős szereplő volt a költségvetés feltöltésében” – mondja a közgazdász.
Kovačević úgy véli, a megoldásra „nagyon gyorsan” szükség van, mivel az előző év – amikor szerinte köztudott volt, hogy idáig vezetnek az események – anélkül telt el, hogy bármilyen intézkedést hoztak volna.
Arra is figyelmeztet, hogy a NIS veszteségei egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy a bankok a szankciók miatt a jövőben már nem üzletelhetnek a céggel, ami a likviditás megszűnéséhez vezethet.
„Úgy gondolom, a valódi megoldás – mivel a számlái blokkolva lesznek és fizetésképtelenné válik – az, hogy azonnal meginduljon a NIS csődeljárása. A bíróság kijelölne egy csődgondnokot, aki a jelenlegi orosz vezetést felváltaná, és így megszűnne a probléma oka” – magyarázza.
Ezt követően – mondja – a csődgondnoknak adásra kell felkínálnia a vállalatot.
„Itt kellene megpróbálnunk minél nagyobb szerepet vállalni. A csődeljáráson keresztül menni a legjobb megoldás” – zárja Kovačević.
A finomító és a Petrohemija dolgozóinak munkahelyi aggodalmairól szólva Kovačević kijelenti, hogy a félelmük indokolt.
„A finomító, a Petrohemija és sok más vállalat kénytelen lesz csökkenteni a dolgozók számát, ha így marad minden” – mondja a belgrádi lapnak, majd hozzáteszi: az államnak minél előbb reagálnia kell.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
